A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

nem lehetett fejleszteni. Az utóbbi időszakban viszont egyre drágább lett a munkaerő. Ez főleg azzal magyarázható, hogy az igényesebb munkaerőt felszívta a helyi vállalkozói réteg, továbbá jelentősen nőttek a fizetések a minimálbér-emelés miatt is, ami azonban a vállalat számára kiadási tételként jelenik meg. 3.6. — Amikor a makói téglagyár épült, akkor 12 ilyen vállalat működött az országban. Ma már ezek szinte mind nyugati kézben vannak. Egy van még rajtunk kívül, amelynek magyarok a tulajdonosai. Öt cég pedig teljesen megszűnt létezni. A rendszerváltást túléltük. Össze tudtunk zsugorodni, ha kellett. Kérdés, meddig bírjuk a versenyt a betelepülő nagy multi cégek mellett. 4.I.

9 — Hagyományos termelőszövetkezet már nincs. Itt Makón három nagy TSz volt, amelyek ezreknek adtak munkát. Sokan kiváltak, kivették a vagyonnak egy részét, összeálltak kft vagy betéti társaság formájában. Most az látszik, hogy ki fog alakulni egy olyan gazdálkodó réteg, akik már nagygazdáknak tekinthetőek. Ezt a munkát kicsiben nem lehet végezni. Amennyiben nincs koncentrálva a tőke és a vagyon, akkor versenyképtelen a mezőgazdasági vállalkozás. Ebbe az irányba történt e térségben is az elmozdulás. Egy szűkebb csoport magas színvonalon gazdálkodik. — Amiről Ön beszél az egy kis, de határozott lépés a nagybirtokosság felé? — Igen, a koncentráció most már magán alapon történik meg, mert eddig ugye társadalmi meg szövetkezeti tulajdon volt. Családi dinasztiák kezdenek kialakulni. Tudok több olyan kft-ről is, amely családi alapon szerveződik és a cégalapító szülők sorra adják át a gyerekeknek, akik közben felnőttek, az irányítást. 4.2. — Makó, a Balkán kapuja, nagy az átmenő forgalom. Mintha ismét Európa keleti végvára lennénk. Ugyanakkor Makó gazdasági fejlettséget a Békés megyei elmaradott térségéhez lehet hasonlítani. 4.3. — Az emberek itt a szövetkezést meg az együtt gondolkodást nem nagyon szeretik. Sajátos népről van szó. A jövő viszont mégiscsak az lesz, hogy szövetkezni, integrálódni kell valahova, hogyha a mezőgazdasági tevékenységet akarják folytatni. Először a nagytermelőknek kellene megerősödni. Készítettünk felméréseket, számításokat is, hogy egy termelő és értékesítő szervezetnek a létrehozása, mennyibe kerülne: az összeg közel egy milliárd forint. Ebben benne van a rendszer meg az infrastruktúra, mint például egy hűtőház kiépítése, plusz a termelési költségek. — Ha megerősödik a nagytermelői, nagybirtokos réteg, akkor ez minden bizonnyal együtt jár azzal, hogy a középgazdálkodók nagy része lesüllyed és létre jön majd a bérmunkásság, agrárproletárság. — Nem lehet tudni, hogy hova fog ez alakulni. Ha a tőke is és a föld is egy kézben koncentrálódik, akkor az még nem jelenti azt, hogy tömegesen fog bérmunkást foglalkoztatni a tulajdonos. Ha hatékonyan akarja működtetni a gazdaságát, akkor 9 A megszólaló mezőgazdasági szakértő