A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

ELBESZÉLÉS TÖRTÉNELEM (ORAL HISTORY) A RENDSZERVÁLTÓ KORSZAK MAKÓJÁRÓL MEDGYESI KONSTANTIN 1999-ben interjús kutatást végeztem a makói és Makó környéki hagymás társadalomról. Azt vizsgáltam, kik alkotják a hagymához kötődő, a növény termeléséből, feldolgozásából jövedelmet szerző emberek/családok csoportját. Honnan jönnek — családi háttér —, milyen életutat futottak be, milyen jellegű gazdasági stratégiát követnek, milyen vállalkozói erőforrásokra támaszkodhatnak, iUetve hogy milyen „kulturális tőkével" rendelkeznek. A munka során 47 személlyel készítettem magnós beszélgetést. A tapasztalatokat az elbeszélő szociográfia műfaji eszközeivel írtam le.

1 Az akkori kutatáskor is Kovács Katalin és Váradi Mónika szociológusok álláspontját fogadtam el kiindulópontként, miszerint „a régi struktúra lebontása és az új kialakítása átmeneti szakaszokat feltételező, összefonódó folyamatok, amelyek szereplői nem annyira személyükben, mint az /.../ átalakulás során elnyert pozícióik, kapcsolódási pontjaik, valamint elsajátított új tudásés viselkedéskészletük tekintetében változnak."

2 A hagymás társadalomról szóló kutatást követően úgy gondoltam, a munkát akképpen lenne helyes tovább folytatni, hogy a vizsgálandó témát kiterjesztem az egész makói-kisvárosi társadalmi struktúrára. Változatlanul az foglalkoztatott, hogy miként zajlik a rendszerváltó átmenet egy mikrokörnyezetben, az átalakulás szereplői pozícióikat milyen tudáskészleten keresztül tartják vagy éppen szerzik meg. Érdeklődésem középpontjában tehát a megnyilatkozók által vallott világmagyarázatok, ideológiák, politikai, közéleti, társadalompolitikai, kulturális nézetek, egy-egy konkrét városi ügyből levont személyes következtetések, élmények, gondolati konstrukciók, néhol önigazolások álltak. A kutatás megkezdése előtt felmértem: ebbéli munkám alatt a tudomány három területéről kell eszközöket használnom. Az első a szociológia-szociográfia. A változó társadalmi makro- és mikro folyamatok tudati részének elemzésekor nyilván a tudásszociológia elméleti hátterét lehet a leginkább felhasználni. Mivel azonban a felmérés ilyenkor emberek, gondolati, érzelmi struktúrájának feltárására irányul, ezért nincs, nem lehet egy végleges formába öntött, ha tetszik, kanonizált módszertani konstrukciót bemutatni, hiszen a vizsgálat tárgya „puha", 1 A kutatás anyagát feldolgozó tanulmány megjelent a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Néprajzi Tanulmányok. Studia Ethnographica 3. kötetében. 151-186. p. („Mi nem tudunk élni a hagyma nélkül" Adatok a Makó és környéki hagymásvilág rendszerváltozás utáni társadalomrajzához.) 2 KOVÁCS Katalin—VÁRADI Mónika: Szereplők és kapcsolatrendszerek egy alföldi mezőváros agrárgazdaságában. Szociológiai Szemle. 1995. 4. sz. 131. p.