A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

legjelentősebb egy 1000 dolláros adomány volt, amelyet az egyik későbbi Honta­lan Sas édesapja bocsátott a mozgalom rendelkezésére. 155 A források megszerzésében döntő szerepe volt a Vatikáni misszió vezetőjének, a landshuti csapat vezetését is elvállaló Kótai Zoltánnak, aki a missziós segélyek egy részét a cserkészmunka biztosítására fordította. Emellett azzal, hogy egyes egyházi kezelésű ingatlanoknak — így a Schloss Guttenburg-i lelkigyakorlatos ház­nak — a vezetőképzés számára történő átadását tette lehetővé 156 , pénzben fel­becsülhetetlen értékű támogatást adott a mozgalom számára. A katolikus se­gélyszervezetek mellett elsősorban a táborozások lebonyolításához szükséges élelmiszersegélyek biztosítása terén hárult fontos szerep a református és evangé­likus segélyszervezetekre, így a Magyar Református Lelkigondozói Szolgálat és a Magyar Evangélikus Lelkigondozói Szolgálat mellett említést érdemel a Church World Service és a Lutheran World Relief helyi kirendeltségeinek támogatása. 157 Sokat jelentett a Magyar Segítő Szolgálat, vagy a Magyar Caritas segítsége is, de mindezek csak enyhítettek a gondokon, teljesen megoldani azokat a rendszertelen segélytámogatásokból nem lehetett. Voltak persze trükkök is a forrásszerzésben, olyan ügyeskedések, amelyeknek egy jellegzetes példáját Bodnár Gábor örökítette meg egy interjújában. Egy alka­lommal, amikor a Magyar Segítő Szolgálatnál kiürültek az élelmiszerraktárak, fel­ajánlottak nekik 10 ezer darab amerikai cigarettát, azzal, hogy azokat értékesítve, a befolyó összegből élelmiszert vásárolhatnak. „Úgy is történt, a cserkészvezetők há­tizsákba rakták a cigarettákat és kiálltak a Möhl Strasse-ra, ahol a feketepiac volt, és mindenféle razzia-veszélynek kitéve elárusították ezeket a cigarettákat. Abból meg le­hetett szervezni a tábort. " 158 A szűkös anyagi lehetőségek tükrében érthetővé válik, hogy a nemzetközi kap­csolatok bővülésének előnyein túl miért volt fontos a londoni nemzetközi iroda el­ismerése. A munkaközösség vezetői ugyanis rendre azzal szembesülhettek, hogy azok az emigráns szervezetek, amelyeket a nemzetközi iroda menekült divíziója elismert, jelentős támogatást kaptak az UNRRA, majd az IRO hatóságaitól. „Eb­ből a felismerésből kiindulva külügyi munkánk legfőbb célja a menekültcserkész-szer­vezetbe való bejutás volt, hogy a tagsággal járó jogok birtokában cserkészmunkánkhoz a hiányzó anyagi feltételeket biztosítsuk. " 159 Az elismerés azonban minden erőfeszí­tésük ellenére még váratott magára. 155 Az adományról ennél többet nem tudunk. Beodray Ferenc az adományozó személyét nem fedte fel. így mindössze az alábbi tudható: „A Hontalan Sasok egyik tagja adott át szülei megbízásából $ 1000.00-t a cserkészet számára. Ezen összeg Bodnár Gábor és X. Y. volt rendőr tábornok, akkori pfarrkircheni lakos kezelésében volt, amely összegből annyit és amikor szükség volt, használtak fel a fenti két személy megítélésében. " Lásd: BEODRAY Ferenc 2002. jún. 4-i levele Lendvai-Lintner Imré­hez. A szerző birtokában 156 v. KISBARNAKI FARKAS, 1966. 15. 157 BERNHARDT Béla 2002. máj. 16-i levele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában. 158 III.1.20. Ismeretlen szerző interjúja Bodnár Gáborral. Kézirat. 1-2. 159 BODNÁR Gábor: A magyar cserkészet külügyi szolgálata. - Vezetők Lapja. 1962. 14. sz. 5.; Lásd ugyanazt: MAROSVÁRI, 1995. 176.

Next

/
Oldalképek
Tartalom