A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

hozta all. sz. Széchenyi István vegyes öregcserkész munkaközösséget Murnauban, március 30-án v. Erdősi Imre parancsnoksága alatt Fichtenthalban alakult meg a 13. sz. Hét vezér cserkészcsapat, áprilisban Eggenfeldenben jött létre a 14. sz. Árpád vezér cserkészcsapat, Prókay László, majd Cziglédy László vezetésével.

82 1947 májusában Bodnár Gábor alakította meg Pfarrkirchenben a 12. sz. II. Rákóczi Ferenc cserkészcsapatot.

83 Ehhez a csapathoz csatlakozott Beodray Ferenc is, aki csapatparancsnok-helyettesi, majd Bodnár adminisztratív vezetői megbízatását követően, 1947 őszétől parancsnoki beosztást kapott.

84 Romantikus körülmények között alakult meg a piddingi táborban az önállóan rövid ideig működő 15. sz. Toldi cserkészcsapat Hefty László irányításával. „Egy szép tavaszi délelőtt elindultunk tizenketten: a Salzach-patak partján szanaszét heverő hadianyagból kiválasztottunk egy-egy rohamsisakot, majd nekivágtunk a Hohenstaufen lejtőjének. Negyedórai kapaszkodás után letelepedtünk körbe a sisakokra beszélgetni a vadászház romjai mellett. Itt határoztuk el a cserkészcsapat megalakítását."

85 A csapatszervezés nyáron is tovább folytatódott. Június elején Künzingben Péter Antal hozta létre a 16. sz. Toldi cserkészcsapatot, júliusban Kótai Zoltán irányításával a landshuti táborban indult meg a 27. sz. Szent István cserkészcsapat munkája, melynek szervező testülete Kótai révén a Vatikáni Magyar Misszió volt. Augusztus 7-én a plattlingi táborban fogott munkához — magába olvasztva a piddingi csapatot, s átvéve annak sorszámát — a 15. sz. IV. Béla király cserkészcsapat Ercsey László, majd kivándorlását követően Hajdú István és Pál András vezetésével. Kösslarnban Jámbor Pál szervezte a 18. sz. Széchenyi István cserkészcsapatot, Heertében Bogyay Kamill irányította a rövid életű, s 1948 elején megszűnő 19. sz. gróf Teleki Pál férfi munkaközösséget, az Észak-Németországi Osterodéban pedig Dudás János indította el a 21. sz. Dobó István cserkészcsapatot.

86 Az osztrák és német területen kívül 1947-ben Párizsban P. Gácser Imre fogta össze a későbbi 22. sz. Szent László cserkészcsapat cserkészeit, Rómában pedig Patrizius Dallos egy a Császár Ede vezetésével megalakult lipari 23. sz. Krisztus Király cserkészcsapat részét alkotó őrsöt szervezett. Ez év nyarán jött létre az első Európán kívüli csapat, a P. Zágon Bertalan által szervezett Sáo Paulo-i 24. sz. Bornemissza cserkészcsapat, amely azonban, mint utóbb kiderült, csak papíron létezett, érdemi munkát nem végzett.

87 Az erőteljes csapatalakítási hullám eredményeként 1947 szeptemberében már 24 cserkészcsapat működött, s a folyamat az év utolsó negyedében sem hagyott alább. Ezekben a hónapokban Salzburgban Nyikos Gyula {25. sz. Balassi Bálint cserkészcsapat), Linzben Harsányi András (26. sz. Kossuth Lajos cserkészcsapat), Heidelbergben Tuba József (27. sz. Bocskay István cserkészcsapat) vezetésével ala82 III.2.2. Jelentések 2-7/1947.; III.1.4. 2. és 3. körlevél, III.4.1. Csapatjelentések 1947 83 Magyar Ifjú. A Passau-Waldwerke-i cserkészcsapat kézirata. I. évf. 3. sz. 1947. jún. 22. 84 III.1.13. Beodray Ferenc naplója; III.4.1. a II. Rákóczi Ferenc cscs. jelentése 1947 85 HEFTY LÁSZLÓ: Harmadik nemzedék. = II. Kerületi Értesítő 1975-1976. Kiadja a Magyar Cserkészszövetség II. kerületi titkársága. 1. Lásd:XVI.6.2.20. 86 III.2.2. Jelentések 2-7/1947.; Dl. 1.4. 3., 4. és 5. körlevél; III.1.22. Felmérés a szövetség csapatairól; III.4.1. Csapatjelentések 1947; III. 1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27. 87 IH.1.20. A csapatok névsora 1948. jan. 27., III. 1.4. 6. körlevél