A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

főiskolai minősítéshez kötött gyakornoki pótlékot 59 pengőre emelték. Az új szabályozásoknak megfelelően a polgármester általánya 3.000 pengőre növelődött.

71 A bemutatottak arról tanúskodnak, hogy a kormányzat ezekben a viszontagságos években rendeleti úton igyekezett biztosítani a hivatalnoki és alkalmazotti kar anyagi támogatását. Igaz, a hierarchikus gyakorlattól ez esetekben sem tért el, a különböző fizetési pótlékok megítélése a betöltött pozíciók függvényében történt, ez volt továbbra is az értékmérő mérce, a legfőbb támpont. Az eddig felsorakoztatott, különböző címeken megszabott fizetés kiegészítések kevésnek bizonyultak. E kijelentésünket igazolja Kréter István tisztviselő beadványa is, aki tisztviselő társai és az alkalmazottak nevében kérelemmel fordult a közgyűléshez rendkívüli segély megállapítása iránt. A kérelmezők az egyre növekvő drágaságra és a téli beszerzések nehézségeire hivatkozva két havi összegű fizetésnek megfelelő rendkívüli segélyt kértek. A polgármester a kérelmet azzal a módosítással terjesztette az önkormányzat elé, hogy a tisztviselők és egyéb alkalmazottak egy havi törzsilletményüket és két havi családi pótléknak megfelelő összegű rendkívüli segélyt kapjanak. Kiss Gábor Jenő városi képviselő a polgármester javaslatát nem fogadta el. És a kisebb beosztásúak érdekében azt indítványozta, hogy két havi törzsfizetésnek megfelelő összeget állapítson meg a testület. A javaslatra az önkormányzat oly módon döntött, hogy a fizetési osztályba sorozott tisztviselők közül a LX. osztálytól felfelé egy havi törzsfizetésnek és két havi családi pótléknak, a IX. fizetési osztályon aluli osztályba tartozó tisztviselőknek, továbbá a fizetési osztályon kívüli kezelőknek, díjnokoknak, altiszteknek és szolgáknak két hónapi törzsbérüknek és két havi családi pótléknak megfelelő összegű rendkívüli segélyben részesüljenek. A kisegítő munkaerőknek, a szegődményeseknek pedig két hónapi törzsilletményük utalványozását engedélyezte. Ugyanez a megállapítás volt érvényes a városi számvevőség tisztviselőire, a tisztiorvosra, a városi körzeti orvosokra, a villamosmű tisztviselőire és alkalmazottaira is. A kifizetendő összeg fedezetéül a képviselő-testület az 1943. évi többletbevételt, s ha ez nem elegendő, az esetben pedig az 1942. évi készpénz maradványt jelölte meg. A testület határozatát a polgármester a vármegyei törvényhatóság útján a belügyminiszterhez terjesztette fel jóváhagyásra.

72 Az, hogy a felterjesztés milyen eredménnyel zárult, arról az iratok hiányában nem tudunk számot adni. Valószínűnek kell elfogadnunk, mivel az önkormányzat a kifizetés fedezetét megjelölte, így a miniszter aligha gördített akadályt a végrehajtása elé. A kifizetésre kerülő összegek nagyságának meghatározásáról elmondható, hogy most sem mellőzte a szokásos szisztémát. Az 1943. évi karácsonyi segélyt a belügyminiszter viszont már a novemberi hónapban jóváhagyta,'

3 de körülötte nehézség támadt. Ugyanis a belügyminiszteri rendelet értelmében, ha az 1943. évi költségvetés keretében megtakarítás nem mutatkozott, melyből azt ki lehetett utalni, a miniszteri rendelet nem tett ellene észrevételt az esetben, ha a karácsonyi segélyt az 1944. esztendei költségvetés terhére utalják ki. A legmagasabb összege viszont a vármegyei kisgyűlés határozata 71 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1943. 179/kgy. sz. 72 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1943. 184/kgy. sz. 73 Szentesi Napló 1943. november 23. sz.