A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

karácsonyi segélyként. Az érintettek segélyezését a vármegyei kisgyűlés jóváhagyta, és dr. Kanász Nagy Sándor polgármester decemberben elrendelte a kifizetéseket.

51 Ha a kiutalandó segélyek százalékos differenciált szétosztását boncolgatjuk, az szűrhető le, hogy az utóbbi segélyezéshez viszonyítva a százalékok nagyságrendje csökkent, tehát a segélyek kevesebbek lettek. Ez pedig a háborúra való készülődéssel állt összefüggésbe, azzal magyarázható. 1940 telén a kormány a rendkívüli viszonyok következtében beállott általános drágaság, s egyéb kényszerítő körülmények hatására rendeleti úton 7 %-kal felemelte a tisztviselők fizetését. A legtöbb városban így Szentesen is, a tisztviselők november 1-én még a régi illetményüket kapták kézhez, mert az új fizetések rendjének előkészítése, számfejtése sok időt vett igénybe. A tisztviselők megértéssel vették tudomásul, hogy technikai okok miatt — írta a helyi sajtó — az első hónapban nem kapták meg a felemelt fizetésüket. December 1-én azonban az új illetményüket kapják, s a nyugdíjasok is részesülnek az illetmény-különbözetben. A félreértések elkerülése végett közöljük — hangzott a továbbiakban a cikk —, hogy az engedélyezett 4-7 %-os fizetésemelés egyáltalán nem egyenlíti ki azt az összeget, amit az 1932 szeptembere óta több esetben elrendelt és foganatosított fizetéscsökkentések tesznek ki, s ennélfogva a közalkalmazottak béréből, de kiváltképpen nyugdíjasok illetményeiből még hiányzik 15-20 %. E fizetésemelés a városnak évente 25.000 pengő többlet kiadást jelentett.

52 A közölt béremelésről először is megállapítható, hogy ellentmondásos, mivel a cikk első része 7 %-os emelésről tesz említést, majd 4-7 %-os fizetésjavításról beszél. További források hiányában nem áll módunkban a pontos százalékos emelést közölni. Amint az a sajtóból is olvasható a fizetések növelése nem állt arányban a korábbi csökkentésekkel, ennélfogva, valamint a növekvő áremelkedések következtében csupán nominal béremelésről beszélhetünk, s különösen áll ez a megállapítás a nyugdíjak emelésére vonatkozóan. Már a háború első éveiben a különböző segélyezések ismét jelentősebb szerepet kezdtek játszani a tisztviselők, s az alkalmazottak létfenntartásában. Szentesen a képviselő-testület 1941. november 7-i ülésén a polgármester előterjesztést tett, hogy a város tisztviselői és alkalmazottai drágasági segélyben részesüljenek. Előadta, hogy az egyes közszükségleti cikkeknél jelentkező folytonos áremelés súlyos helyzetbe hozta a tisztviselőket. Felhozta, hogy egyes városok az ekként nehéz helyzetbe jutott tisztviselőket és alkalmazottakat különböző intézkedésekkel igyekeznek segíteni. Némelyek a fizetés bizonyos százalékát adják állandó drágasági pótlékként, más városok pedig az elkövetkezendő téli időszakra szükséges beszerzésekhez nyújtanak anyagi segítséget a törzsfizetés 100 %-os, vagy ennél is magasabb összegeknek egyszeri segélyként való kifizetésével. A közgyűlés az előterjesztést elfogadva e célra 25.836 pengőt szavazott meg az 1941. évi pótköltségvetés terhére.

53 A fentiek hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a tisztviselők és alkalmazottak életkörülményei a háború folytán egyre nehezebbé kezdtek válni. 50 CSML. SzL. Szentes v. Közgy. jkv. 1940. 281/kgy. sz. 51 Szentesi Napló 1940. december 22. sz. 52 Szentesi Napló 1940. november 26. sz. 53 CSML. SzL. Szentes v. Közgdy. jkv. 1941. 243/kgy. sz.