A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

egy kisebb család megfelelő beosztással, jó életkörülmények között élhetett. Ez a fizetés 10 métermázsa búza — 1 mázsa búza 1938 őszén 20 P.

41 — árát tette ki. Szerényen ruházkodni is lehetett belőle, — egy divat férfiöltöny 1938-ban 25 pengőbe került, s divatszínekben női kabátért 18 pengőt

42 kértek. Az alacsonyabb fizetésű magántisztviselők, akik az ötödik év után havi 135 pengős fizetést élveztek, már visszafogottabban költekezhettek, egyszerűbb keretek között élhettek. Azonban élelmezés szempontjából nem szenvedhettek hiányt akkor, amikor a mindennapi megélhetéshez szükséges élelmiszerek árai az alábbiak voltak: 1 kg liszt 34-38 fúl., 1 kg kenyér 34 fill, 1 db zsemlye 5 fül., 1 kg lencse 40 fill., 1 kg bab 27 fill., 1 kg rizskása 50 fül. Egy kg. vaj 3,20 P., 1 kg szalonna 1,40 P., 1 kg marhahús 1,50 P., borjúhús 1,30 P., juhhús 1,20 P., 1 kg sertéshús 1,40 P., 1 kg kacsa-, pulykahús 1 pengőbe került, s a tojás kilóját 1,55 pengőért lehetett megvásárolni

43 stb. A magántisztviselőknek ez a besorolása a legkisebb munkabér volt, ami nyüvánvalóan a leszolgált évek után csak növekedhetett, ami által életkörülményeik jobbá válhattak. Az iparban dolgozó tisztviselők legkisebb bérének rendezését követte a kereskedelmi alkalmazottak minimális munkabérének a megállapítása. Olyan megállapodás született, hogy a kereskedelemben alkalmazott tisztviselők ugyanabba a fizetésbe részesülnek, mint az ipari tisztviselők.

44 Szentes város képviselő-testülete a december 17-én tartott közgyűlésén a polgármester előterjesztése alapján akként döntött, hogy a kisebb fizetésű tisztviselők, díjnokok, alkalmazottak és szegődményesek a havi törzsületményük 100 %-át kapják meg karácsonyi segélyként. A LX-XI. fizetési osztályokba sorozott tisztviselők, az államosított városi számvevőség hivatalnokai a havi törzsfizetésük 75 %-át, a VII-VIII. fizetési osztályokhoz tartozók pedig a havi törzsbérük 50 %-át kapták meg ünnepi segélyként. A segélyezésre a város 17.214 pengő és 29 fülért fordított.

45 Az eddigi segélyezéseknél kevés szociális szempontú differenciálás volt tapasztalható. A mostani esetében viszont a polgármester már az előterjesztésében szem előtt tartotta az egyes fizetési osztályokból eredően a tisztviselők, alkalmazottak stb. anyagi körülményeit, s annak megfelelően alakította ki a segélyezés százalékos arányait, amely eljárás és annak elfogadása mind a polgármester, mint pedig az önkormányzat humánus felfogását mutatja. Ha az intézkedés csupán anyagi oldalát vesszük szemügyre, a törzsfizetések szerint megállapított százalékok így is a magasabb osztályokba tartozóknak kedvezett, de ennek eUenére pozitívum, hogy a szociális érzékenység ez esetben talajra talált. Ebben a részben fölvázoltak azt mutatják, hogy a tisztviselők, alkalmazottak anyagi helyzete a válság utáni években a gazdaság függvényében csak fokozatosan kezdett jobbá válni. A város is helyzete következtében mérsékeltebben járult még anyagi természetű kérelmeik teljesítéséhez. Bérüket a 30-as évek második felében noha rendezték, ennek ellenére a segélyezéseket nem nélkülözhették. A be41 Szentesi Napló 1938. október 28. sz. 42 Csongrádmegyei Hírlap 1938. április 7. sz. 43 Csongrádmegyei Hírlap 1938. január 4. sz. 44 Szentesi Napló 1938. november 30. sz. 45 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1938. 288/kgy. sz.