A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MARJANUCZ László: Adalékok Habsburg berendezkedés és telepítés a bánsági történetéhez

érdemesek. Görögök, szerbek, és mások csak a külvárosokban tűnhetnek fel. Más nációkra nem utalt közvetlenül a herceg, csak közvetetten, hogy ti. a németek megbízhatók, ami azt jelentette számára, hogy ők nem fognak a törökökkel szövet­kezni, és ők fogják leginkább előmozdítani a város és tartomány osztrák jogar alá ' 22 jutásat. Bíráló hangnemben írt a zsidókról is: „mert ezek a szolgák nem annyira keres­kedésnek, mint inkább uzsorának és sikkasztásnak, csalásnak adták magukat és jobban hajlik a törökhöz, mint a keresztényekhez". 23 Az udvar vallási szempontjai annyiban befolyásolták később a betelepülők et­nikai összetételét, amennyiben bizonyos vallás bizonyos etnikumhoz volt köthető. Az olaszok, spanyolok és vallonok későbbi betelepülésében fontos szerepet ját­szőtt az, hogy ők katolikusok. A beköltözött németek többsége is katolikus volt, de pl. a Darmstadtból a Bánságba kivándorolni akaró evangélikusokat az udvar nem engedte be. Azt mondták nekik, ha ragaszkodnak vallásukhoz, menjenek Magyar­országra vagy Erdélybe. 24 Nyílt elismerése volt ez annak, hogy az udvar a Bánság­ból egy új katolikus tartományt akart formálni, ahol a már ott talált görögkeletie­ket megtűrte, de a protestánsokat beköltözni nem engedte. Az első ágostai evangélikus német település Franzfeld, 1790-ben keletkezett. Amikor az 1770-es évek elején a kamara polgárosította a földbirtokot, azaz megengedte az úrbéri ter­hek pénzbeli megváltását, a zsidókat és protestánsokat kizárta belőle. De ugyan­így jártak el valamivel korábban a cseh koronabirtokokon is, ahol lehetővé vált a jobbágyok úrbéri terheinek pénzbeli megváltása. Az „igaz hit" követőit társadalmi téren pozitívan megkülönböztették. A források a Bánságot már a fölszabadítás utáni időszakban vegyes nemzetisé­gi összetételű területnek tüntetik föl. A román történetírás bennszülöttekről (őslakosokról) és kolonistákról beszél, ami teljes tévedés. 25 A helyben maradt lakosság római katolikus dalmatákból és örményekből, görögkeleti szerbekből, macedón görögökből és románokból állt né­hány zsidó család mellett. Ezt a népességet a következő évtizedben nagyszámú nyugat-európai bevándorló egészítette ki és töltötte fel a régió nagyrészt elnépte­lenedett területeit. A Bánát igen alkalmas volt a kolonizációra: jó minőségű, gaz­dag hozamú talaj található itt, és a császári tulajdon kizárta a rendiséget, nincs földesúr, megye. Ezek a kolonistákat függővé tették az előnyöktől. A telepítési szempontok is ismertek: gazdasági célok elsősorban (plusz jövedelmek az udvar számára). De voltak biztonságpolitikaiak is: a Bánát központi részében és a bánáti síkságban egy biztonsági vonal kiépítése, mely német telepes falvakból áll össze­kötve a Marost a Dunával. E vonal mentén állomásoztatják a csapatokat, illetve innen hajtják végre a különböző csapatmozgásokat. Vallási funkciója pedig: le­gyen a Bánság a kereszténység előbástyája (Vorposten). A demográfiai állapot do­kumentációs bázisa hiányos. Biztos, hogy nem volt népesség szempontjából „szűz" terület a Bánság a török kivonulása után. De az is biztos, hogy a térség egé­22 HKA Hoffinanz Ungarn rote Nummer 499. Fol. 210-250. 23 Kriegsarchiv, Hofkriegsrat Serie Einlauf 1717. jun. 299. 24 Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Wien), Staatsratprotocolle 15/1771. 25 KOVÁCII Géza: A Temesi Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716-1898). Szeged, 1998. 52. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom