A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MIKLÓS Péter: A kisteleki római katolikus plébánia 1848/49-ben

— a kisteleki hívek kérése ellenére — augusztus 1-jei hatállyal fölmentette Oltványi Pált a kisteleki helyettes plébánosi állásból és Temesvárra, a püspöki hivatalba rendelte. Utódául Rácz Józsefet nevezte ki. Kreminger augusztus 3-i levele a püspöki hatóságnak: „Folyó év Julius 16

ro1 Pestről hozzám érkezett püspöki rendelet folytán a Kisteleki templomot 's egyházat Tisztelendő Rácz József urnák átadta eddigi ideiglenes helyettes Tisztelendő Oltványi Pál igtató úr."

43 (7. számú dokumentum.) Rácz József 1813-ban született, 1836-ben szentelték pappá. Kápláni állomáshelyei Szeged-Palánk, Kistelek, Magyarszentmárton és Nagykikinda voltak.

44 1854től Majláthfalva, 1866-tól Csanádapáca, 1873-tól Csanádpalota plébánosaként tevékenykedett. Az 1880-as években tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök lett. 1894-ben halt meg. Amikor Oltványi augusztus l-jén átadta neki a plébániát, Kreminger Antal panaszt tett a püspöki hivatalnál: mondván, hogy Oltványi saját belátása szerint, az esperes és a püspök megkérdezése nélkül a plébánia pénzéről, amit ráadásul azoknak a helybéli gazdáknak adott ki, akik az előző plébánost elüldözték.

45 (6. számú dokumentum.) Oltványi Pál augusztus 3-án írt a csanádi egyházmegye vikáriusának. Tételesen, szellemes hangnemben, határozottan igyekezett cáfolni az ellene fölhozott vádakat.

46 (8. számú dokumentum.) A kisteleki plébános megválasztására 1848. augusztus 7-én került sor a szegedi közgyűlésen. Bezdán Ferenc megválasztásáról Vadász Manó polgármester levélben értesítette a csanádi püspököt. „Szüts Antal lelkésznek eltávoztatásával megürült kisteleki lelkészi állomásra egyházi pártfogolási jogunknál fogva több folyamodók közül mai napon tartatott közgyűlésünkön, Bezdán Ferencz bölcsészeti tudor 's bogárosi segéd lelkész szavazattöbbség által elválasztatván, e részben tisztelt Püspök urat a' kívánt megerősítés és beiktatás elrendelése végett hivatalosan megkeressük, — egyszersmind óvásképen megérinteni szükségesnek tartjuk: hogy az érintett helységhez közel fekvő városi tanyabeli itt ott leginkább rögtöni szükségeikben a' kisteleki lelkész által történt ellátásuk következtében, azoknak mint a többiekkel egyenlő városi lakosainknak a' kisteleki egyház köreihez fiókkosittatásukat egyáltalán el nem ismerhetjük..."

47 (9. számú dokumentum.) Az utóbbi néhány sor érdekes joghatósági vitára utal. Oltvai Ferenc írta, hogy a 19. század közepén Kistelek és Szeged közötti területen megindult a tanyásodás. Ahogy a tanyák száma nőtt, úgy nőtt a katolikus hívek száma. A terület elvileg a fölsővárosi plébánia joghatósága alá tartozott, de a Kistelekhez közelebb fekvő részeken már az 1840-es évektől a kisteleki pap látta el a lelki gondozást.

48 A kérdés igazi jelentőségét az egyházi adó beszedésének joga adta. A fölsővárosiak szerint a terület Szegedhez tartozik, tehát nekik kell adózni, a kistelekiek szerint pedig — mivel oda járnak templomba, kereszteltetni, esküdni — nekik jár a 43 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. C. 44 Schern. Csan. 1863. 204. 45 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. A. 46 SZCSPL EVRI Kistelek, 26. B. 47 SZCSPL EVRI Szeged-Belváros, jelzet nélkül. 48 OLTVAI 1976. 103.