A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KOVÁCS Lajos: A szegvári Falumúzeum létrejötte

zött arról is írt, hogy „Minden adandó alkalommal tanítottuk és felhívjuk a gyermekek figyelmét a demokratikus eszmék ismeretére. A szülőkkel való érintkezés is a demokratikus eszmék jegyében történt."

9 Az 1944/45. tanév záróértekezletén büszkén állapította meg, hogy a vármegyében Szegváron volt egész évben tanítás. Az 1945/46-os tanévben már nagyrészt visszatértek az elmenekült tanítók, 14 tanteremben folytathatták a tanítást. Jaksa János még ebben a tanévben igazgatóskodott, majd tanított egészen nyugdíjazásáig. Szegváron töltött évei összefonódtak a néprajzi- és helytörténeti gyűjtőmunkával, a falumúzeum létrehozásával, majd a falumúzeum új épületbe való költöztetésével és az új helyen való működtetésével. TÖREKVÉS A FALUMÚZEUM LÉTREHOZÁSÁRA Mint már említettem, a falumúzeum létrejöttét hosszú utánajárás és előkészítés előzte meg, hiába állt rendelkezésre a hatalmas néprajzi és helytörténeti gyűjtemény. 1951. Július 15-én a tanácsülésen a következők hangzottak el: „...Meg lettek javítva a Kurca-hidak, a közeljövőben tervbe van véve a múzeum létesítése állami támogatással, amely meg fogja őrizni Szegvár község néprajzi, történelmi és kulturális vonatkozású tárgyait."

10 Tehát megszületett, és írásban is rögzítve lett az első gondolat a falumúzeum létesítéséről. Tulajdonképpen ettől a pillanattól kezdve létezik az intézmény. Az igazi születésnapra bizony még várni kellett jó néhány évet. Még ebben az évben végrehajtó bizottsági határozat is született a leendő múzeum épületének a kijelölésére: „...A községtanács végrehajtó bizottsága a létesítendő múzeum részére a volt Polgári Kör helyiségét jelöli ki. Felhívja a vb. Titkárt, hogy a helyiség igénybevételéről és kiutalásáról intézkedjék..."

11 Ugyanebben az évben, októberben, a végrehajtó bizottság a múzeum jellegét is meghatározta: „...A vb. A létesítendő múzeumot, mint „ Falu múzeum" kívánja megvalósítani. A megvalósításhoz a végrehajtó bizottság a Múzeumok Országos Központjának kiküldöttjének szóbelileg megajánlott 9000 forint pénzösszeget folyósítani kéri. Ezen összegből belső átalakítást, festést, és belső berendezést eszközölni tudná."

12 Ezután több, mint három évig nem került napirendre a múzeum ügye, legalábbis anyagot nem találtam róla. Ennek ellenére bizonyára folytatódott a múzeumszervezés, mert 1954 júniusában megjelent egy írás a Viharsarok című napilapban, melyben Jaksa János beszámol a hamarosan megnyíló falumúzeumról és annak fontosságáról. Ezt követően 1954. július 25-én, vasárnap délelőtt hivatalosan is megnyílt a szegvári Falumúzeum a Hunyadi János utca 13. szám alatt, a volt Polgári Kör épületében. A megnyitó beszédben Jaksa János elmondta, létrehozásában sokat 9 KOVÁCS Lajos: A hadműveletek hatása a szegvári iskolákra 1939-1944. dolgozat, 32. old. 1983. 10 52-7/1951.T.szám. Tanácsülési Jegyzőkönyvek 1951.Szegvár. 11 52-28/4/1951. Végrehajtó bizottsági Jegyzőkönyv Szegvár 12 52-42/4/1951.Végrehajtó bizottsági Jegyzőkönyv Szegvár. Községháza.