A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821
helybenhagyása szükséges. Az egyházközség 1861. október 13-án kéri a tanácsot, hogy ez iránt helybenhagyó végzést adjon ki. 17 A Rókuson fekvő evangélikus egyház telke részenkénti eladhatás tekintetéből több telekre való feldarabolására vonatkozólag szépítészet tekintetéből a következőkben nyilatkoznak: az egyház telkén X. betű alatti részt, mely Y. betű alatti utcának egyenesítésére gátul szolgál, közteleknek lemetszelőnek gondoljuk, minthogy nevezett Y. utca Rókus részén egyik a fő és legélénkebb utcák közé tartozik, hogy ez által egy egyenes utcát nyerjünk, mert későbbi időben megtörténhető lenne, hogy a Fehér ló utca egy része, minthogy felette széles házi telkeknek lenne felosztva. Ezen elvágandó tér mennyiségét a természetben lehet csak meghatározni. A telek feldarabolására nézve olyan észrevételünk van-, a./ hogy a 4-ik és 8-ik szám alatti telkek utcai szélessége nem 10 öles, b./ hogy nevezett telkek az utcai vonalra nincsenek függőlegesen, ami építészeti tekintetben felette szükséges, azonban a környező utca szélességére semmi észrevétel, mivel azok legkevesebb 8 öl szélességűek. A levágandó tér hiányán kívül, a többi részeket akként tervezzék felosztani, hogy a telkek legkevesebb 10 öl szélességűek legyenek és az utcai vonalra függőlegesen álljanak, az volna javaslat a telkek feldarabolására nézve. 18 Az evangélikus hitközség tulajdonát képező Fehér ló utcai telkéből az utca bővítésére elvett 106 négyszögöl telek megváltási ára ölenként 1 forint 50 krajcár, s így összesen 159 forintban és az elvett térségen lévő 37 köbölnyi töltés köbölenként 3 forint 5 krajcár, így összesen 129 forint 25 krajcár, vagyis mindkettő együttvéve osztrák értékben 288 forint 25 krajcárban megállapított összegnek a jövő évi költségvetésbe kell felvenni. Továbbá az evangélikus egyházközségnek a Fehér ló utcai teleknek hét házhelyre kimért, s annak eladása megengedve. Kelt Szegeden 1860 október 15-i tanácsüléséből. AZ EGYHÁZ LELKÉSZEI Szeberényi Lajos Maglódon, 1820 augusztus 15-én született és Pozsonyban 1875 június 4-én halt meg. Költő, egyházi és pedagógiai író volt. Pozsonyban és Pápán teológiai és jogi tanulmányokat folytatott. Selmecbányán tanuló társa volt Petőfi Sándornak, akivel néhány évig közeli barátságban volt. Kapcsolatuk 1845-ben megszakadt, mert egy zsebkönyvben a költő engedélye nélkül kiadta Petőfi néhány diákkori versét, majd amikor az tiltakozott eljárása ellen, egy folyóiratban álnév alatt szigorúan bírálatot írt Petőfi verseiről. 1846-ban Pestre költözött és főleg újságírással foglalkozott. 1848 évben Kossuth Hírlapjának volt munkatársa és szerkesztette a Népbarát tót (szlovák) kiadását. Jenőfi név alatt „Forradalmi szikrák" és „Búvirágok" címen verses füzeteket adott ki. A fegyverletétel után Aradon orosz fogságba esett, de Nagyváradra kisérése közben megszökött. Szelepcsényi Gábor néven Hódmezővásárhelyen rejtőzött mint kántortanító. 1851 végén reáliskolai tanár Békéscsabán, de elfogták és ismét Nagyváradra vitték fogságba. Félév múlva kegyelmet kapott, de rendőri felügyelet 17 CsmL. Szeged város tanácsának iratai 4945/1861. sz. 18 Ua. 4945/1861. sz.
