A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

FÁRI Irén: Polgári villák Szatymazon a 19. század végén

POLGÁRI VILLÁK SZATYMAZON A 19. SZÁZAD VÉGÉN FARI IRÉN Szatymaz Szegedtől ÉNy-ra 10 km-re, a Budapest — Szeged vasútvonal mellett fekszik, az E5 jelzésű Budapest — Szeged főútvonalhoz 1,5 km-es bekötőút kapcsolja. A tervezett autópálya a települést nyugatról kerüli majd el. Területe 1950-ig Szeged nagy kiterjedésű határához tartozott, kialakulása, története elválaszthatatlan Szeged történetétől. Ebből adódik jelenlegi témánk: a szegedi polgárok, értelmiségiek birtokvásárlása, ill. a birtokon való tartózkodáshoz szükséges, megfelelő nagyságú és kényelmű lakóház építése. „Szeged- Felsőtanya Szatymazi kapitányság" területét a városhoz való közelsége tette kedveltté. A Szegedet Pesttel összekötő vasútvonal Félegyházától Szegedig terjedő szakasza 1854. márciusában nyílt meg 25 percre rövidítve le az utazási időt Szeged és Szatymaz között. A nagy külsőségekkel bíró, szórt település belterületi magja — azaz Szatymaz község — a vasútállomás közelében tömörült utcasorokból alakult ki. A vasútállomástól délre Jánosszállás, északra Vilmaszállás vasúti megállóhelyek könnyítették a külterület elérését. Az elnevezésük az ott nyaralóval rendelkező szegedi polgárok: Reizner János főjegyző, majd múzeumigazgató és Felmayer János tímár mester, vagy Vilmaszállás esetében Babarczy József ügyvéd feleségének nevéből ered. A vagyonos szegedi kereskedők, iparosok, hivatalnokok, értelmiségiek (pl. ügyvédek, gyógyszerészek) a 19. század első felétől vásároltak a szatymazi homokföldeken birtokot, mely részben befektetésül szolgált, ugyanakkor segített a városi háztartás élelmiszer ellátásában is. Jelentős szempont volt, hogy a homoki szőlő — az 1880-as években a filoxéra után — felértékelődött. A helyvidéki szőlő ültetvények kipusztultak, de a homoki tőkékre nem volt ártalmas a szőlővész. így az általunk vizsgált területen is intenzívebbé vált a szőlő és vele együtt a gyümölcsösök telepítése. A szatymazi szőlő holdankénti ára rövid idő alatt megsokszorozódott.

1 A Szatymazon ma is nagy számban fellelhető villák dokumentálását fényképek készítésével kezdtük.

2 A városi birtokos háza — nagy alapterület (100-250 m

2

), nagy belmagasság (3 m-3,60 m), nagy ablakok, nyitott, sokszor favázas veranda — elütött a tanyai épít1 JUHÁSZ 1991. 313. 2 Ez úton is köszönetet mondok Pálmai József ny. tanár úrnak, aki helyismeretével, tanácsaival segített, Pál Lászlónak a fotók elkészítéséért és dr. Béres Mária műemlékvédelmi szakmérnöknek szakmai észrevételeiért, segítségéért.