A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KOMOLY Pál: A szegedi ágostai hitvallású evangélikus egyházközség története 1836-1821
Advent (november 30-hoz legközelebb eső vasárnaptól karácsonyig terjedő idő) és böjti napokon hetenként kétszer van istentisztelet írásmagyarázattal. Jézus szenvedéseinek és halálának története vasárnapokon az istentisztelet alkalmával olvastatnak fel. A Liturgiában a lelkész semmi változtatást nem tesz. Katekhizációk a vallástani órákon tartatnak meg az iskolában a tanulókkal. Házasságra lépni készülők tanításban jelentkezésük alkalmával részesülnek. A konfirmációi oktatás hat hétig tart, húsvéttői kezdve egész pünkösdig. Pünkösd másnapi ünnepén van a konfirmáció ünnepe. Az oktatást mindig a lelkész végzi. Az oktatás legfőbb tartalma és célja a vallásos érzés mélyítése és a felekezeti öntudat felébresztése. A lelkész Kiss János szuperintendans agendáját használja s a templomban, az istentisztelet alkalmából a Győri énekeskönyvből énekelnek a hívek. A szentkeresztség a templomban történik, ritkán a háznál is. Rendesen egy keresztszülő jelenik meg. A szülésznő is képes szükség esetében maga is elvégezni a keresztségét. A gyermekágyas anya avatása rendszerint megtörténik a szülés után három hétre. A szentvacsorával a sátoros ünnepeken (nyolcnapos őszi ünnep) élnek a hívek, kivételesen máskor is. Az 1920-as évben 385-en éltek vele. A betegek közül gyakran hívják a lelkészt, de meglátogatja őket hívatlanul is. Nem kell őket felvilágosítani, hogy orvoshoz forduljanak. Az elmúlt 1920-ban 10 beteg vette fel az úrvacsorát. A házasulandókat a lelkész a templomban háromszor kihirdeti. A temetések imával, vagy prédikációval és búcsúztatóval történnek a lelkész által. Olyan temetés, melyiknél a lelkész közreműködése mellőzve volt, csak egy fordult elő a kommün alatt. Az iskolát a lelkész látogatja. A lelkészt, annak távolléte alatt a templomi szolgálatban a tanító helyettesíti, előre bemutatott beszédet mond el. A lelkész a tanfelügyelővel jó viszonyban van. Ha a lelkész hosszabb időre távol volt, a református egyház lelkészei segítették ki, ezt a kisegítést az itt alkalmazott (I. világháború alatt) tábori lelkész végezte. A lelkész tagja volt a város köztörvényhatóságának, a Dugonics Társaságnak, és a Szegedi Híradó politikai napilapnak 40 éven át, annak megszűntéig beimunkatársa, ünnepi vezércikk írója volt. A „Vasárnapinak, „Az Evangélikus lelkésztár"-nak és a „Figyelődnek évtizedeken át ugyancsak belmunkatársa volt. Két tankönyvet írt és prédikációi egyes füzetekben gyakran megjelentek. Az említetteken kívül egyéb társadalmi és egyházi lapokban jelentek meg közleményei. A lelkésznek nem volt rendszeresen alkalmazott segédje, pár éven át Derükében alkalmazott felügyelői az internátus növendékeinek, akik felszentelt evangélikusi lelkészek voltak, javadalmazásukat az intézetben végzett szolgálatukért kapták, segítettek, mikor feljebbvalójuktól erre engedélyt kaptak. 91 Az 1877 év előtt karácsonykor éjféli istentiszteletet nem tartottak. A farsang végén szokásos háromnapi dáridók megvoltak. A keresztelési és temetési torok közel sincsenek meg oly nagy mértékben, mint a házassági. 92 91 Ua. Szeged 1224/1921. 5. sz. 92 Ua. Szeged 1876. jkv. L. pont.
