A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában

az igazi gazdák és az új generáció már nem szerette a mezőgazdasági munkát. Lazult a fegyelem, ekkor újra sokan ki merték mondani, hogy a közös gazdálkodás nem életképes, mert ha nincs tulajdonos, nincs is gazda. 1985 után látványos a gazdasági hanyatlás, fejlődésről már szó sincs, 1990 előtt leírták az adósságot, országszerte felszámolták a termelőszövetkezeteket, aki kérte visszakapta a kimerült földet, szétosztották a vagyonnak nevezett ingóságokat. EPILÓGUS A fentiek alapján láthatjuk: A parasztság volt mindig legtávolabb a politikától, mégis ez a réteg szenvedett a legtöbbet miatta. Más nagy veszteseket, ha anyagi javaiktól meg is fosztottak, a tudás és információ birtoklása hamarosan az érvényesülés újabb módjainak megtalálásához segítette őket. A parasztság viszont még alig emelkedett az írástudás szintjére, mikor 1945-ben a Földosztó Bizottság előtt találkozott a megtört tekintetű uradalmi cseléd és az egyenes gerincű gazdalegény. Bizakodva, büszkén néztek végig újdonsült földjükön, és a hantokból valami olyan szép jövőt olvastak ki, amilyen még nem volt odáig. De alig telt el néhány év és a józan paraszti gondolkodás tisztességről, szorgalomról, gyarapodásról, érvényét vesztette és a mindent átható piacot, magántulajdont, önérdeket felváltotta az állami elosztás, az állami tulajdon és a közérdek. A történelemben azonban minden olyan kísérlet kudarcot vallott, amely a társadalom mesterséges megváltoztatásával vagy a történelmi szereplők elnyomásával, likvidálásával kívánta a boldogságot és békét biztosítani! Szerencsére a parasztság minden időkben egy magasabb parancsnak engedelmeskedett: A Hont nem elég megénekelni, meg is kell azt művelni! Még akkor is, ha az a grófé, a püspöké, a saját tulajdona vagy az államé. FÜGGELÉK GAZDÁLKODÓK PUSZTASZEREN Kecskemét város értesítője c. könyv alapján Az alábbi lista az 1937-ben megjelent Kecskemét város értesítője c. könyv alapján készült, mely kitér az ingatlanokra és a háborúban szerzett érdemekre. Az érintetlenül hagyott fogalmazás bizonyítja, milyen megbecsült tagjai voltak az akkori államnak. Bélteki Sándor Felsőpusztaszer 250. 1891-ben született Kisteleken. Iskoláit Felsőpusztaszeren végezte, 1920-ban nősült, azóta folytat kitűnő gazdálkodást 44 hold jól felszerelt birtokán. A Gazdakör pénztárosa. A háború kitörése tényleges katonai szolgálaton találta. Szerb, olasz és montenegrói frontokon küzdött, megsebesült. Mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: 1911-12 érd. Ker., Károly cs. Ker. és szolgálati érd.