A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri gazdaságok a politika béklyójában
azokat. 1 1938-ra modern, átépített cseréptetős gazdasági épületek magasodtak az akkor még nádfedeles tanya fölé, állatai betonvályúból ettek. Állami támogatásból betonsilót épített, meggyőzött 5 gazdát, (a Gömörieket: Endrét, Balázst, Gábort és Tóth Lajost), hogy vásárolják meg az akkor legmodernebb Hofnerr traktort ekével, tárcsával. 14 (6. fotó) A bivallyal szántó-vető gazdák hunyorogva figyelték a félelmetes pöfögő gépet, hitték is meg nem is, hogy jó vége lesz ennek. Mindenesetre a kezdeti bizalmatlanság után hamar tisztelni kezdték a beházasodott idegent. Falusi gazdasági elöljáróvá választották, ami heti egy nap elfoglaltságot igényelt. E beosztása miatt mentették fel a katonai szolgálat alól. Aktív tagja volt a gazdakörnek és a MOVE lövészegyletnek. 1946-48-ban gúlába rakva várakoztak az új ház építőanyagai: faanyag, ablak, ajtó, gerenda, padló. 1948-ban 250 m mély artézi kutat fúratott, melyből több évtizeden keresztül zuhogott a 200 1 víz percenként. (7. fotó) A hatalmas mennyiségű víz gyorsan tavat teremtett a tanya előtti amúgy is mélyebb területre. Lelki szemei előtt megjelent, hajózható árkokkal szabdalt föld, amelyeket szivattyú segítségével tölt meg vízzel, és öntöző hajó spricceli a dúsan termő primőrökre, gyümölcsökre az életet adó vizet. Első lépésként kimélyítette a tavat, s ha már adott volt a lehetőség halakat telepített bele. Egy férfi és egy női cseléd állandó lakos volt a háznál, napszámosok szívesen vállaltak munkát a gazdaságban. Két fiúcska játszadozott az udvaron és apjuk már az ő sorsuk egyengetés ét is beleszőtte terveibe. Savai János minden energiáját lekötötte szűkebb környezete így a politikai áramlatokkal nem sokat foglalkozott, bízott az erkölcsi törvényekben, a rémhírekre nem sokat adott. A német katonaság dübörgése félelmetes volt (az E5-ös úttól 3-400 m-re laktak), békésen eltűrte amint az orosz katonák az ő erős lovait fáradt gebékre cserélik. Mire feljavította azokat, a visszavonuló katonák újra útba ejtették a tanyát és kezdődött minden elölről. 1948-tól komorrá kezdett válni az élet, ekkor íratta rá Nagy Gergely lányára és vejére az eddig árendába művelt 48 holdat. Az agilis gazda alig hitte el, hogy már nem ösztönzi az állam a gazdálkodást, hanem egyre több korlátottal találja magát szemben. Savai János soha nem ment fejjel a falnak, rugalmas gondolkodású fiatal gazda volt, kidolgozta túlélési taktikáit, míg az igazság, tisztesség nem lesz újra hatalmon. Bíró helyett tanácselnök jött, megszűntek a tisztségei, terjedtek a rémhírek, a levegő egyre fagyosabb lett a gazdák körül. Érzékenyen érintette, hogy elvitték vadászfegyverét. Rendszeresen ellenőrizték, hogyan dolgoztatja a napszámosokat. Ha közeledtek az ellenőrök, a napszámosokat újság olvasás közben találták, az oldott, vidám légkör megteremtése egyébként sem okozott nehézséget, hiszen eddig is így éltek. Megdöbbentette, hogy a pusztaszeri 100 holdas gazdák földjeit elvették, de ő nem félt mivel szerinte a 48 hold nem éri el a kritikus határt. A hatalom 1950-re megoldotta ezt a gondot is. A szomszéd, hasonló nagyságú Gömöri birtokot összevonta és tagosítás cím alatt kisajátították. Savai János a hasonló nagyságú, de nem modernizált, Kálmán Mihály birtokot kapta meg. Savai János tudomásul vette a tényeket és az új helyen ugyanolyan szorgalommal kezdett dolgozni, mint a régin. A költözés nagy szervezést igényelt: 40 kocsi 13 1. melléklet. 14 2. melléklet.
