A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ZOMBORI István: A Szegedi Múzeum Történelmi Képtára

A SZEGEDI MÚZEUM TÖRTÉNELMI KÉPTÁRA ZOMBORI ISTVÁN A Szegedi Múzeum 1883-ban jött létre. Az első gyűjteményi leltárkönyv 1883. áprilisában a numizmatikai anyagot tartalmazza, a régészeti, várostörténeti vonatkozású anyagoknak pedig 1883 augusztusában nyit Reizner János leltárkönyvet.

1 Túl azon, hogy a múzeum alapítása országosan is az elsők közé tartozott, Reizner János áldozatkész tevékenysége következtében az 1880-as években lendületesen gyarapodott. A korabeli múzeumi fejlődés irányait követve Reizner — aki rendszeres kapcsolatot tartott a Nemzeti Múzeum munkatársaival és tőlük, valamint a szakirodalom révén általánosságban tisztában volt a hazai és a nemzetközi muzeológia követelményeivel — az 1880-as évek második felében fontosnak látta a múzeum további gyűjteményekkel való gyarapítását. Az 1889-90 körüli időszak új feladatát és igényét a város korábbi jeles személyiségeit ábrázoló kép- és egyéb illusztrációs anyag összegyűjtése jelentette. Ezt a típusú gyűjteményt országosan Történelmi Képtár névvel illették és amint azt a szakirodalomból megismerhetjük, ennek országos létrehozásával 1883-ban Pulszky Károlyt bízta meg a vallásés közoktatási miniszter. Az 1884-ben létrejött Történelmi Képtár első kiállítását 1886-ban a Várkert Bazárban tartották és országos elismerést váltott ki. Ezen az ország ismert uralkodóinak, ismert nemesi családjainak, egyházi és egyéb kimagasló személyiségeknek a portréi voltak megtekinthetők.

2 Mint említettük, Reizner állandó kapcsolatban állt a Nemzeti Múzeum munkatársaival, a gyakori levelezésen túl személyesen is ellátogatott az intézménybe, illetve tudomásunk van róla, hogy több alkalommal a Nemzeti Múzeum munkatársai jártak Szegeden, az itteni múzeum megtekintése céljából. Tudjuk, hogy Reizner 1890 tavaszán is tanulmányúton volt a Nemzeti Múzeumban.

3 Úgy gondoljuk, hogy a szegedi múzeum Történelmi Képtárának létrehozása szempontjából ez a tavaszi látogatás adhatta meg a döntő lökést. Ugyanakkor sok más körülmény mellett hozzájárulhatott az a tény is, hogy az 1879-es árvíz pusztításai következtében a régi szegedi városházát le kellett bontani és helyére építették az újat, a jelenleg is létezőt, amely 1883-ban készült el. Ebben az új épületben és a hozzá kapcsolt, ún. Bérház épületben helyezkedett el a megújult Városi Tanács hivatali apparátusa és a vezető tisztviselők. A sajátos kialakítás következtében a régi épületben lévő, városi tulajdonú arcképek, festmények nem fértek el, illetve 1 A témára lásd FÁM Irén 1999., továbbá ZOMBORI I. 1999. 2 RÓZSA György 1977. 5, 6, továbbá BASICS Beatrix 2000. 10, 13. 3 Múzeumi Iktató 1890. 8-9. sz.