A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között
egy vagy közel egyhavi fizetéseket tettek ki, s ez kinek-kinek milyen mértékben, de anyagi megsegítést jelentett. 1929-re egyes tisztviselők különböző pótilletményeit szabályozták. A képviselő-testület a polgármester részére az évi 3000 pengő helyett 4200 pengő képviseleti általányt szavazott meg, mert addig 10 kh városi földet is használt, de a kormány a tisztviselőktől ezt megvonta. A főjegyző és a műszaki tanácsos pótlékai nem változtak. A főszámvevőnek az eddigieken felül különféle jövedelmek kezeléséért évi 800 pengőt, a gazdasági tanácsoknak a hivatalos órákon túl végzett, a város házi mezőgazdálkodásának az irányításáért évi 1200 pengő munkaáltalányt, és Rácz Eszter városi írnoknak a hivatali elfoglaltság mellett a villamostelep könyvelési munkájáért évi 280 pengő munkaátalányt engedélyezett. Ezt követően a fenti pótilletményeket, s a külön munkaáltalányokat a számvevőség az 1929. évi költségvetésbe beállította. És ezen határozatot jóváhagyásra a Csongrád vármegyei Törvényhatósági Bizottsághoz terjesztették föl. 144 A felterjesztés további sorsáról iratok hiányában nincs tudomásunk, de afelől aligha lehetnek kétségeink, hogy nem hagyták jóvá. 1929 tavaszán a forgalmi adóhivatal tisztviselőinek a javadalmazási rendszerét szabályozták. Az önkormányzat a szegedi Pénzügyigazgatóság 18.470/1929. III. b. számú átiratára, s a 76.904/1928. PM. rendelet értelmében az április 22-én megtartott ülésén a múlt év júniusában megállapított havi béreket nem módosította. Működési pótlék címen azonban 1929. március 1-től visszamenőleg a hivatal vezetőjének havonta 50, a főellenőrnek 30, az ellenőröknek fejenként 25, s az irodai segéderőnek 15, s a hivatali közszolgálati általányt havi 80 pengőben állapította meg. A hivatalvezető helyettest havonta külön 40 pengő működési pótlékban részesítette. Ugyancsak a pénzügyminiszter rendelkezésére az állatorvosnak a vágóhídi vágások alkalmával a hús-ellenőrzéséért havi 50 pengőt hagyott jóvá. Mindezek fedezésére 200 pengő póthitelt engedélyezett a forgalom többlet terhére. 145 A forrás tanúsága szerint a forgalmi adóhivatalnál a törzsilletményt tehát különböző pótlékokkal egészítették ki. Ennek folytán például a hivatal vezetőjének havi fizetése a járulékokkal együtt ( 260 pengő törzsbér, 50 pengő működési pótlék és 80 pengő közszolgálati általány ) 390 pengő volt, s ez a 13 havi segéllyel évente 5070 pengőt jelentett. Ha egy ilyen polgári családnál összesen öt főt veszünk alapul, az esetben is a család évi jövedelme — itt most csak a fix fizetést értjük — fejenként 1014 pengőt tett ki. Dr. Matolcsy Mátyás jövedelem-kategorizálása szerint ez a család a polgári társadalom évi 1000 és 10.000 pengő jövedelem között mozgó 146 csoportjába tartozott. És ez a jövedelem olyan élelmiszer árviszonyok mellett — rendelkezésünkre álló adatok alapján —, amikor 1 kg kenyér 32—35 fillérbe, 1 db tojás 20 fillérbe, s zsír kilója 2 pengő 40 — 2 pengő 50 fillérbe került 147 elfogadható polgári létet nyújtott. 144 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1928. 262/kgy. sz. 145 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1929. 91/kgy. sz. 146 Dr. MATOLCSY Mátyás: A magyarországi jövedelem- és adóteher megoszlás. Bp., 1938. Universitas Könyvkiadó RT. 50. 1. 147 KISS László: i. m. 134.1.
