A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

tanács ossza föl közöttük. A lábbeli járandóságukat viszont érintetlenül hagyta. A mázsakezelők javadalmát pedig 1924. április 1-től havi 50.000 korona készpénzben és 4 % jutalékban határozta meg.

84 A belügyminiszter a 10689/1924. B M. számú rendeletében megszüntette az utászok, a mezőőrök állami kedvezményes természetbeni ellátását. Erre a szentesi útkaparók az év elején kérvényt nyújtottak be, melyben kérték, hogy a városi pénztár terhére az önkormányzat készpénzváltságot szavazzon meg. A városi tanács a kérelmet pártfogolva a február 25-i közgyűlés elé terjesztette. Dr. Cicatricis Lajos városi képviselő nem fogadta megnyugvással a tanács javaslatát, mert rendszert látott abban, hogy eddig az állam által viselt terhek a városra zúdulnak. „A külföldi kölcsön kapcsán meginduló szanálási eljárás folyamán még több terhet hárítanak a városok háztartásainak viselésébe — mutatott rá dr. Cicatricis —, ennélfogva mindent meg kell tenni, hogy takarékoskodjunk. Az üresedésben lévő állásokat nem kell betölteni, lássák el a bentlevők az üresedésben levő állások munkáit." Cicatricis az utászok kérelmével kapcsolatosan azt javasolta, hogy kapjanak két hét aratási szabadságot természetbeni ellátásuk megteremtéséhez. Bálint József városi képviselő három hét megadását indítványozta. A kérelmezők helyzetének szűkös voltát látva a képviselő-testület szótöbbséggel a tanács előterjesztését fogadta el, s a városi pénztár terhére ugyanolyan összegű készpénzváltságot állapított meg, mint amilyent az állami és egyéb városi alkalmazottaknak a kormány elrendelt.

85 Cicatricis felszólalásából is kitűnik, hogy az állam esetünkben a személyi kiadások terheit a városokra ruházta, s ennek növekedése még várható volt, ezért intett takarékosságra a nevezett képviselő. Az utászok esetében azonban javaslata igen szűkmarkú, az aratási szabadság megadásával ezen alkalmazottak évi ellátási problémái korátsem tekinthető megoldottnak, a kenyérgabona beteremtése a család még csak élelemmel való ellátásának is egy részét oldhatta meg. Ezért döntött a képviselő-testület helyesen, amikor a kormány intézkedése mellett foglalt ez esetben állást. A súlyos megélhetési gondok késztették a két városi kerti csőszt is, hogy javadalmuk emelését kérvényezzék. Az önkormányzat akként döntött, hogy 1924. január 1-től a nevezetteket a természetbeni lakás, a fűtés, s az évi 60 kg. liszt járadékon felül 360.000—36.000 korona fizetés illeti meg. Továbbá mindkét kérelmezőnek 1924. évre egy-egy pár munkásbakancs kiutalását is engedélyezte. Az ennek folytán felmerülő 1,100.000 korona többlet kiadást pótkirovás nélküli póthitelként a bevételi többletek terhére rendelte el.

86 A kiszállási díjak módosítása nyomon követhetően ezidáig az áralakulások függvényében történt. Szentes közgyűlése újfent az 1890/1924. M E. számú rendeletben foglaltak alapján határozta meg 1924. március 1-től a tisztviselőinek és alkalmazottainak a napidíját. A műszaki tanácsos kérelmére a mérnöki kiküldetéseket is méltányosnak tartotta, de oly módon, hogy ha a kiküldetés magánfelek érdekében történik, az a feleket terhelje, ellenkező esetben a mérnöki hivatal alkal84 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 117/kgy. sz, 85 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 45/kgy. sz. 86 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1924. 53/kgy. sz.