A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

rüknél fogva rá lettek volna szorulva a jutányos földbérletre jövedelmük kiegészítésére. Érthető módon a kedvezményes villanyvilágításban már egységesen minden városi alkalmazott részesült,

57 s ez lett volna a helyes megítélés a földbérlet esetében is. A gazdasági viszonyoknak megfelelően a számvevőség előterjesztésére a közgyűlés még a május 28-i ülésén elfogadta a kiküldetési díjak alábbi összegeit. Budapestre és vidékre az elöljáróság tagjai napi 3000, a segéd- és kezelőszemélyzet 2000, s a szolgák 1000 koronát számolhattak el. A város közigazgatási határán belül a tisztviselők 1000, a segéd- és kezelőszemélyzet 600, a szolgák 200 korona kiküldetési díjat élveztek. Maga a város belterületén egész napi elfoglaltságért az elöljárósági tagokat 500, a segéd- és kezelőszemélyzetet 350, s a szolgákat 100 korona illette meg.

58 Amint az látható, a megállapított napidíjak továbbra sem egységesek, hanem a beosztásokhoz kötődtek. Ez a rendelkezés a kisebb fizetésű alkalmazottakra nézve hátrányosan hatott, hiszen a külszolgálati kiadások — élelmezési, esetleg szállás költségek — egyformán érintettek minden embert. Súlyosodó körülményeik hatására 1923 nyarán a szolgai sorba tartozó halőrök, mázsakezelők, toronyőrök stb. fizetésemelési kérelmet adtak be. A városi tanács előterjesztésére a halőrök havi fizetését 200 koronáról fejenként 2000 koronára emelték 1923. június 1-től visszamenőleg, s a december l-ig terjedő időre a szükséges 25.800 koronát póthitel útján teremtették elő.

59 A mázsakezelők eddigi évi 3600 korona javadalmát július 1-től személyenként évi 24.000 koronába határozta meg a képviselő-testület.

60 A hékédi sorompóőr esztendei 800 koronás bérét meg 2400 koronára javította föl.

61 A toronyőrök és a kanász kérelmét viszont — nem tudni mi okból — a közgyűlés elutasította. Az ősz folyamán pedig a helypénzszedők, a vámszedők stb. nyújtottak be béremelési kérelmet. A képviselő-testület a szeptember 3-án tartott ülésén a helypénzfelügyelőnek havonta 75.000, a rendes helypénzszedőnek havi 60.000 korona és egy évre egy-egy pár bakancs kiutalását, s a kisegítő helypénzszedőnek napi 3000,

63 a vámszedőknek ugyancsak szeptember 1-től az egyéb jövedelmük épségben tartása mellett személyenként havi 20.000 korona javítást hagyott jóvá.

64 A szülésznők havi illetményét pedig 4000 koronába szabta meg, s a kifizetés fedezésére 45.000 korona póthitelt irányzott elő.

65 Ellenben a város belsőkerti csőszeinek jövedelem emelését nem pénzben, hanem április 1-től visszamenőleg 5—5 kg liszt kiutalásában látta jónak.

66 A városi takarítók havi fizetését viszont 30.000 koronába és 50 kg búzába állapította meg.

67 A városi kocsisok szolgálati ruházatának a fedezésére a költség57 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 19/kgy. sz. 58 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 157/kgy. sz. 59 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 212/kgy. sz. 60 Uo. 213/kgy. sz. 61 Uo. 214/kgy. sz. 62 Uo. 215/kgy. sz. 63 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 261/kgy. sz. 64 Uo. 262/kgy. sz. 65 Uo. 263/kgy. sz. 66 CSML SzL Szentes v. Közgy. jkv. 1923. 264/kgy. sz. 67 Uo. 265/kgy. sz.