A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

BALÁZS György: A városházi tisztviselők és alkalmazottak helyzete Szentesen 1920-1944 között

A VÁROSHÁZI TISZTVISELŐK ÉS ALKALMAZOTTAK HELYZETE SZENTESEN 1920-1944 KÖZÖTT BALÁZS GYÖRGY I./ ÉLETKÖRÜLMÉNYEIK 1920-TÓL 1929-IG. A közhivatalnokok legkorábbi és legszélesebb körű törvényes meghatározása az 1878: V. tc.-ben lett lefektetve, mely szerint: „közhivatalnoknak azok tekintendők, akik az állam közigazgatási, vagy igazságszolgáltatási, vagy valamely törvényhatóság vagy község hatósági teendőinek teljesítésére hivataluknál, szolgálatuknál, vagy különös megbízatásuknál fogva kötelezve vannak ..." A Pénzügyi Szolgálati Szabályok az „állami tisztviselő" fogalmát a következőkben fogalmazzák meg: ilyennek tekintendő az, akit az államfő, a kormány vagy kinevezési joggal felruházott hatóság a törvényileg megállapított fizetési osztályokban felsorolt állások egyikére kinevez, aki ezután hivatali esküt tesz és az államigazgatásban vagy az államvagyon kezelésében részt vesz." A Szabályzat külön beszél az önkormányzati tisztviselőkről, s kimondja, hogy őket ugyancsak köztisztviselőknek kell tekinteni.

1 A középosztály legtipikusabb rétege a köztisztviselő volt. A katonatiszteken kívül a kormány ezekre támaszkodhatott a legbiztosabban, mert hagyományai, az államhatalomtól való függése és társadalmi helyzete erre alkalmassá tette. A köztisztviselő-rétegnél, s főleg azoknál, akik az államapparátusban dolgoztak, nagy súlyt helyeztek a kormány iránti hűségre, tekintélytiszteletére.

2 Tehát a köztisztviselők, az államapparátus alkalmazottai — akik a tisztviselők 1/3-át tették ki — helyzetüknél fogva szorosan az államhoz kötődtek.

3 A két világháború között a közhivatalnok fogalmát büntető jogi szempontból kiszélesítették (1940:15. te). E törvény szerint „... közhivatalnoknak kell tekinteni mindazt a személyt, aki az állam, a törvényhatóság vagy község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási, honvédelmi vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, úgyszintén az állam, a törvényhatóság vagy a község intézeteiben, közintézményeiben, vagy üzemeiben való működésre hivatalánál, szolgálatánál, vagy különleges megbízatásánál fogva köteles, ideértve a honvéd1 VÖRÖS Károly: Modern államszervezet, köztisztviselők. História 1988/1. sz. 16-17.1. 2 PÁNDI Ilona: Osztályok és pártok a Bethleni-konszolidáció időszakában. Bp., 1966. Kossuth Könyvkiadó 56. 1. 60.1. 3 Magyarország története 1918-1919, 1919-1945. Főszerk.: RÁNKI György. Szerk.: HAJDÚ Tibor, TlLKOVSZKY Lóránt. Bp., 1978. Akadémia Kiadó 781.1.