A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

HALMÁGYI Pál: Egy világraszóló karrier. Galamb József makói származása és életútja

flotta I. osztályú sorhajóhadnagya volt. A kiváló tengerésztisztnek elismert, 33 éves Horthyt 1901. januárjában a SPERBER torpedónaszád parancsnokává nevezték ki. E beosztásából kért hosszabb nősülési szabadságot. A Csanád megyében közismert és itt is birtokos Purgly család legfiatalabb leányát, a híresen szép Magdolnát vezette 1901. július 22-én az aradi református egyház lelkésze elé, s kötötték meg egy életre szóló boldog — de súlyos tragédiákkal is beárnyékolt — házasságukat. A semmeringi nászút után, az ifjú pár ősszel érkezett vissza Polába. Horthyt állomáshelyén újabb beosztás várta. Átvette a KRANICH torpedónaszád parancsnokságát. Ezen a hajón képezték ki gépészeknek az újonnan behívott sorköteleseket. Itt a gépkezelő-iskolahajón, a gyakorlati kiképzés során találkozott először a két alföldi magyar, Horthy Miklós és Galamb József. Egyikük sem véletlenül került az iskolahajóra. Horthyt korábbi beosztásaiban megismert gyakorlati érzéke, kitűnő szakmai kvalitásai miatt, már 1894-ben (26 éves korában) báró Spaun altengernagy, a tengerészeti műszaki bizottság főnöke mellé osztották be. A fiatal tiszt itt nyomon követhette a hadiflotta műszaki fejlesztését — ekkor állt át a monarchia haditengerészete a vitorlázásról a gőzmeghajtásra —, megismerhette a legmodernebb gépeket, eszközöket és intézhette az új hajók beszerzését. Horthy Miklós műszaki érdeklődését bizonyítja az is, hogy örömmel vett részt az egyéves elméleti és gyakorlati torpedó tanfolyamon. Mindezek alapján nevezték ki Horthy Miklóst e kimondottan műszaki kiképzést szolgáló hajó parancsnokává. Galamb József elméleti képzettsége és gyakorlati érzéke alapján gyorsan haladt előre a ranglétrán. A gépészeti tanfolyam után műszaki altisztként szolgálta le katonaidejét a haditengerészetnél. Horthy Miklós és Galamb József életútját összehasonlítva különös hasonlóságot fedezhetünk fel. Mindketten már igen korán elhatározták, hogy mivel szeretnének foglalkozni, és e döntésükhöz szilárdan tartották is magukat. Mindent megtettek, hogy céljaik megvalósuljanak. Már nagyon fiatalon olyan tanintézetbe iratkoztak, mely megfelelt kitűzött életpályájuknak. Horthy 1882-ben, 14 évesen a fiumei tengerészkadét iskolába, Galamb József 1896-ban, 15 évesen a szegedi Ipari Szakiskolába. Hasonlóság van a választott élethivatásuk között is. Mindkét pálya abban az időben, a magyar alföld szívében született fiúk számára különösnek, távolinak és elérhetetlennek tűnhetett. Romantikus álom Kenderesen — ahol közel s távol nincs egy valamire való patak sem — tengerésznek; s 1896-ban Makón — ahol nem hogy autót, de gőzcséplőgépet is ritkán láttak — gépésznek tanulni. És mégis mind a ketten valóra váltották vágyaikat, tengerészek, és autókonstruktőrök lettek. (Galamb József és a Horthy család kapcsolatára később még visszatérünk.) Leszerelése után Galamb József szülővárosához közel, előbb rövid ideig Hódmezővásárhelyen, a mai Mérleggyár jogelődjénél, majd Aradon a MARTA (Magyar Automobil Rt. Arad) cégnél dolgozott. A vállalattól kapott ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott. Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gépgyárait tekintette meg. Mikor pénze elfogyott, munkát vállalt. Több munkahely után az Adler autógyárba került, s itt hallotta a hírt, hogy autó-világkiállítás lesz 1904-ben az amerikai Saint Louis-ban. Elhatározta, hogy megnézi. 7 CSONKARÉTI Károly: Horthy, a tengerész. Budapest, 1993.