A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

MEDGYESI Konstantin: Zadravecz tábori püspök és Szeged-Alsóváros harangünnape

katlan hangjáért érdemesnek tartjuk a közlését. * Zadravecznek a Szegedi Naplóban idézett véleménye valóban jelentősen eltért a korabeli fősodorbeli antiszemita retorikától: „Mindig azon az állásponton voltam, hogy a magyar föld minden lakosa oly polgára az államnak, amilyen tisztességgel, szorgalommal neki dolgozik. Csak a forradalom nem gondolkozik. A forradalom lelki forrongás, düh és mindig elítélem, ha némelyek mellékvágányokra akarják e düh kitörését terelni és ártatlan embereket, sőt ártatlan világnézetet dobtak oda koncul a haragnak. Hat évig voltam Szegeden, ismertem az öregurat (Löw Immánuelt) kivel az a dolog történt. A legjobb viszonyban voltunk. 0 beküldte nekem tartott beszédeinek kéziratát, én küldtem neki a magaméit és mindig szívesen fogadtam atyai tanácsait."

62 Zadravecz ezután arról beszélt, hogy „ajtót nyitott" Horthy kormányzóhoz, vagyis felkereste őt és elmondta neki, nem hiszi el a holland újságírók Löw rabbival szembeni vádjait. A tábori püspök a lap beszámolója szerint még azt is mondta a várpalotaiak előtt, hogy „már tisztulnak a nézetek, most is nagy iramban mentünk előre a konszolidáció felé, ebben bízzanak és reméljenek. ^

63 Visszatérve Tölgyes történetére, aki már közel másfél órája várakozott a püspökre az interjú (a beszélgetés egyébként az újságíró tervei szerint úgyszintén a Löw-ügyről szólt volna) reményében: „Hat óra. Elnéptelenedett a folyosó. Elment a nemzetgyűlési képviselő felesége is, aki lankadatlanul dolgozott, irányított a jótékonysági munkában. [A nemzetgyűlési képviselő felesége, Kószó Istvánné az egyik haranganya — M. K.] /.../Már-már képzelődni kezdtem, hogy rólam megfeledkeztek, amikor feltűnt a püspök lilasapkás feje. Mellette a titkára haladt. A püspök benyitott a plébániahivatalba. A páter visszamaradt és közölte velem, hogy Őméltósága nem nyilatkozik a sajtó számára. Budapesten is elhárítja magától az újságokban való szereplést, nincs szükség erre, mondanivalóival közvetlenül a közönséghez, a néphez fordul"

64 — olvasható Tölgyes Gyula május 29-én megjelent „Meghiúsult interjú Zadravecz püspökkel" című írásában. A cikk azt sugallja, hogy minden bizonnyal a Löw-ügy miatt maradt el az interjú. (A Tölgyes újságírói portréját megíró Lengyel András szerint Tölgyes Gyula jellegzetesen „átlagújságíró" volt, aki „sok-sok éven keresztül szorgalmas és megbízható munkása, egyes periódusokban meghatározó egyénisége volt a város újságírásának. ^

65 Témánk kapcsán mindenképpen megemlítendő, hogy Tölgyes felekezetét tartó zsidó családban született, majd gimnáziumi tanulmányait piarista diákként folytatta, munkatársa volt a Délmagyarországnak, a Szeged és Vidékének, a Szegedi Naplónak, a Déli Hírlapnak és a budapesti Mai Napnak. 1944-ben deportálták, 1945-ben meghalt.) A Szegedi Új Nemzedék, amely a kialakuló új kurzus vezető lapja június 1-jei számában „Zadravecz püspök a Löw-ügyről. Hogyan dolgozik a destrukció" című cikkel reagált a Szegedi Napló május 21-i hírére és közvetve a Tölgyes-féle írásra. Mint a lap fogalmaz érthető felháborodást keltett Szegeden a Szegedi Napló, „amely elég merészen az ország közszeretetében és közbecsülésében álló főpapját: Ist62 Szegedi Napló. Déli Kiadás. 1921. május 21. 2. p. 63 Uo. 64 Szegedi Napló. 1921. május 29. 4. p. 65 LENGYEL András: „Közkatonái a tollnak..." Vázlatok Szeged sajtótörténetéhez. Bába és Társai Kft. Szeged. 1999. 123-131. p.