A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

SIPOS József: Nagyatádi Szabó István Szegeden, 1919 őszén

által nem érhető el a közös egyetértés, mely a szerencsétlen hazát ismét talpra állítani képes." Ezért elrendelte, hogy a „bolsevikoktól eltekintve ...minden egyes pártnak, — a szociáldemokratáktól a reakció legizzóbb hívéig, — joga és kötelessége, hogy a haza újjáépítéséhez a maga munkájával hozzájáruljon."

42 A Szegedi Új Nemzedék azonban ezután is mindig Nagyatádi Szabó István és pártja ellen lépett fel. Október 23-án például Miért bomlott meg a Nagyatádi pártja? címmel közölt cikket arról, hogy a somogycsurgói választókerület Novak János volt kisgazdapárti képviselővel az élén csatlakozott az Egyesült Kisgazda — és Földmívespárthoz. Nóvák 7 pontban sorolta fel, hogy miért nem mehet egy úton tovább Nagyatádival. Ezek rövidített ismertetésére azért van szükség, mert így érzékeltetni tudjuk, hogy az újkonzervatív agráriusok milyen vádakat sorakoztattak fel a liberális agrár demokrata parasztpolitikus ellen, aki még ekkor is a polgári demokráciát és demokratikus földreformot akart. Nóvák kifogásolta, hogy 1919 tavaszán, amikor Nagyatádi a Berinkey — kormány népgazdasági minisztere volt elfogadta Kunfí Zsigmond kötelező iskolai vallásoktatást eltörlő rendeletét és akkor nem követelte a mezőgazdasági termények szabad forgalmát. Azt állította, hogy 1919. Március 11-én, amikor Nagyatádi Kaposvárott a szociáldemokrata Göndör Ferenccel és Hamburger Jenővel megállapodást írt alá, nem biztosította a „kisbirtoknak azt a jogát, hogy földhöz jusson." Egyoldalúan torzítva azt is kifogásolta, hogy Nagyatádi március 12-én Göndör és Hamburger kíséretében „vörös zászlók alatt tartott beszédet," amelyben a szocialista eszmék harcosának nevezte magát és az „uradalmak szocializálását hivatalosan is szentesítette." Szemére vetette volt harcostársának azt is, hogy mindvégig tagja volt annak a kormánynak, amely „Kun Béla és társai kezére juttatta az országot" és a kommunizmus bekövetkeztével pedig feloszlatta a pártot. A Kisgazdapártból való kilépése alkalmával Novak azt is nyilatkozta, hogy Nagyatádi nem képviseli „a nemzeti keresztény eszmét" és ezért látja, hogy „nem a kisgazdák és földmívesek megerősödését, földhöz juttatását akarja," hanem a nagybirtokokat a régi bérlők kezén kívánja hagyni. Hiába kiáltják ki a szocialisták és a liberálisok őt az igazi kisgazda vezérnek, az nem fogják róla elhinni, mert „Singer Ernővel, Buchingerrel, Garamival és Vázsonyival tárgyal a keresztény Magyarország megalapításáról."

43 Nóvák nyilatkozata csupán az összefüggéseiből kiragadott féligazságokat tartalmazott és burkolt antiszemita célzásokat is, de éppen ezért alkalmas volt a parasztság félrevezetésére. Szegeden is ezt történt. Ezt mutatja, hogy olyan tekintélyes felsővárosi kisgazda is, mint Korom Mihály, elhitte ezeket a híreszteléseket. Ennek hatására nyilatkozatott adott a Szegedi Új Nemzedéknek, amelyben elhatárolódott Nagyatádi Szabótól és pártjától.

44 Nagyatádi Szabó István 1919 október 19-én Szegeden elmondott beszédének elemzésével érzékeltetni kívántuk azt a rendkívül bonyolult és ellentmondásos társadalmi és politikai helyzetet, amelyben a parasztpolitikusnak és pártjának tevékenykednie kellett. Ebben a helyzetben, amely már nem kedvezett a polgári de42 Szeged és Vidéke, 1919. X. 20. 1. p. és a Szegedi Napló, 1919. X. 21. 1. p. 43 Szegedi Új Nemzedék, 1919. X. 23. 2. p. 44 Uo. 1919. X. 26. 4. p.