A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)
PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)
A Szent Antal perselyből kapott adományokon túl, a nővédő még más forrásból is végzett segélyezést. Például 1916-ban 3 középiskolás tanulót, 1 polgári iskolás tanulólányt és egy munkaképtelen nőt egész évben élelmeztek. 1917-ben 2 középiskolás tanulóval és 1 munkaképtelen nővel tették ugyanezt. (Évkönyv. VII. és VIII. kötet 14. old. illetve 32. old.) 1916-ban 48 esetben ruha és cipősegélyt adtak, 14 személy 195 esetben élelmiszert kapott, 37 esetben pedig gyógyszerrel láttak el betegeket. 1917-ben 18 személy 266 esetben kapott élelmiszert, 27 esetben ruhát és cipőt osztottak. (Évkönyv. VII. és VIII. kötet. 17 és 14. old.) Az egyesület közbenjárt kórházakba, szegényházba, árvaházba, gyermekmenhelyre való fölvételben és a munkahely szerzésében is. (Évkönyv. V. kötet. 32-33. old) Együttműködtek más egyesületekkel, intézményekkel, egyes személyekkel is a segélyezésben: 1913-ban például Lázár György polgármester 2 esetben, Somogyi Szilveszter rendőr főkapitány, mint a Szegedi Jótékony Egyesület elnöke 6 esetben pénzt, 2 esetben ruhasegélyt adott az egyesület által ajánlott szűkölködőknek. (Évkönyv. ÍV. kötet. 45-47. old.) 1914- ben ugyancsak pénzsegélyt adott Somogyi főkapitány az egyesület által ajánlott személyeknek.(Évkönyv. V. kötet. 32-33. old.) A Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek zárdája minden évben a nővédő 12 szegényét ellátta ebéddel. (Évkönyv. IV. kötet. 45-47. old.) Dr. Gyuritza Sándor, az egyesület orvosa díjmentesen gyógyította az egyesület szegényeit, Meák Gyula gyógyszerész pedig ingyen látta el őket gyógyszerrel. (Ugyanott) A nővédő gondjaira bízta Csernoch püspök a szegedi gyufa gyárban 1911-ben történt szerencsétlenség után a károsultak megsegélyezésére szánt 200 K-t. A nővédő ebből 150 K-t a szerencsétlenül jártak között osztott szét, 50 K-t pedig az áldozatos munkát végző ápolók jutalmazására. Az egyesület vezetői, patronesszei, tagjai közül — dr. Boros József főorvos engedélyével — sokan naponta megjelentek a sebesültek ágyainál, hogy lelki vigaszt adjanak. Mivel a szerencsétlenül jártak között négy leányköri tag is volt, akik közül ketten meghaltak, ezek hozzátartozóit az egyesület még hosszú ideig segélyezte. (Évkönyv. I. kötet. 33-37. old.) Az Alsótanyai Elemi Iskola tantestülete 1914-ben 5 alkalommal, összesen 156 K-át adott az egyesületnek, a hadbavonultak családtagjainak támogatására. (Évkönyv. V. kötet. 32-33. old.) Jászai Géza, az egyesület díszelnöke halála előtt (1914. jún. 7.) végrendeletileg 1000 K-ás alapítványt tett. Ennek kamataiból minden évben két szegedi özvegyasszonyt segítettek. (Sz. N. 1914. jún. 25.) Az első segélyosztás 1915. jún. 7-én a belvárosi templomban megtartott gyászmise után történt. A kamatokból 25-25 K segélyben részesült Márki Józsefné és Szommer Antalné. Az egyesület ezen kívül még özv. Móré Jánosné, Mayer Miklósné, Lázár Mihályné, özv. Mészáros Ferencné és Benkő Jánosné 10-10 K, özv. Horváth Józsefné és özv. Polczner Kálmánné részére 5-5 K alkalmi segélyt adott.(Sz. N. 1915. jún. 8.)