A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

és a nővédő egyesület megajándékozta őket. Előtte nap — mint említettük — közülük néhányan részt vettek a Zsófia Napközi Otthon ünnepségén is szavalattal, pásztorjátékkal. (Lásd pl. Sz. N. 1914. dec. 29.) Öntevékeny kulturális tevékenységet nem csupán a napközi otthon kicsinyeinél végeztek, hanem például 1916. ápr. 9-én a hadiárva alapra előadták Szent Erzsébet legendáját és még énekeltek, szavaltak is. (Sz. N. 1916. ápr. 9. ) A leányotthon átmeneti jellegű intézmény volt. Hosszabb-rövidebb idő (néhány hét, néhány hónap) után a lányokat útra bocsátották. Hogy hová kerültek, álljon itt két példa: 1916- ban a kibocsátott 45 lány közül: 17 a szülői házhoz került vissza, cselédnek közvetítettek ki 6 főt, kórházba került 1 fő, javító-nevelő intézetbe utaltak 6 főt, börtönbüntetésre ítéltek 1 főt, ismeretlen helyen tartózkodik 1 fő, férjhez ment 2 fő. (Évkönyv. VII. kötet. 19. old.) 1917- ben az intézetet elhagyó 31 leány közül: a szülői házhoz tért vissza 12 fő, cselédnek közvetítettek 6 főt, kórházba került 2 fő, javítóintézetbe utaltak 7 főt, ismeretlen helyen van 2 fő. (Évkönyv. VIII. kötet. 15. old.) Ennek az intézetnek a fenntartása is komoly terhet jelentett a nővédőnek, bár itt a lányok kevesebben voltak, de nem fizettek hozzájárulást: 1913-ban 11814 K volt a fenntartási költség (Évkönyv. IV. kötet. 62. old; V. kötet. 40. old; VII. kötet. 19. old; VIII. kötet. 14. és 32. old.) 4. Pályaudvari misszió A fiatalkorúak szegedi felügyelő hatósága elnökségének a kérésére hozta létre a nővédő egyesület 1914-ben. A munkára Andrásovits Irmát, Farkas Irént, Kis Etelkát, Szabó Júliát kérték föl. (Évkönyv. V. kötet. 11. old.) Tevékenysége azonban valószínűleg be sem indult. Az évi közgyűléseken elhangzott titkári beszámolók úgy említik, hogy működése a háborús viszonyok miatt szünetel. 5. Betegnyugvó állomás A szegedi pályaudvaron 1914. szept. 1-én indult be. Az átutazó sebesülteket látta el, az élelmiszeren túl, gyógyszerrel és kötéssel. Nem kimondottan nővédős szervezet volt. Vezetője, Vészits Lajosné, nem is volt a nővédő tagja, de helyettese, Benedikt Ferencné tagja volt a nővédő választmányának. 1914-ben 1916-ban 1917-ben 1918-ban 11200 K 11657 K 8837 K 12000 K (tervezett)