A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

PÁL József: A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület (1909-1908)

Az épület földszintjén, annak udvari részén, helyezkedik el a javító-nevelő munkára ítélt fiatalkorú bűnösök átmeneti szállása. Az épület földszinti részének nagyobb részét a Zsófia Napközi Otthon foglalja el. Ez egyrészt egy nagyteremből áll, mely kékre festett magyaros stílusú bútor­zattal van berendezve. Mellette van a fürdőszoba — kicsiny kádakkal és mosdó­kagylókkal, valamint a WC helyiség. A hálóban gyermekméretű ágyakban pihenhetnek, alhatnak a gyerekek. Az otthonhoz tartozik még egy hatalmas konyha, élelmiszertároló és iroda he­lyiségek. Az újságírók bemutatták az otthon dolgozóit is: Az intézet igazgatója Rónay Erzsébet, aki Rónayné Balog Etel ismert színész­nőnek a leánya. Az óvónőről, Zengei Ilonáról, mint műveltlelkű leányról írnak az újságírók. Rajtuk kívül még gondnoknő, dajka és szakácsnők tartoznak az intézet sze­mélyzetéhez. (Szegedi Friss Újság és Sz. N. 1913. jan. 12.) A napközi otthon 1913. jan. 14-én nyitotta meg kapuit, és januárban már át­lagban 40 gyerek nyert gondozást. (Sz. N. 1913. jan. 14. és 26.) A megnyílt napközi és leányvédelmi részleg a megnyitás után újabb állami tá­mogatást kapott: A belügyminiszter 10 ezer K-t adott az egyesületnek nővédelmi célokra, a kereskedelmi miniszter pedig a napközi otthon támogatására évi 1 ezer K-t. (Sz. N. 1913. jan. 26) A napközi otthonnak, a leányotthonnak és a nővédő egyesületnek helyet adó épület házszentelése febr. 16-án történt, nagy ünnepség keretében, melyről részle­tesen beszámoltak a szegedi lapok. (Sz. N. és Szegedi Friss Újság 1913. febr. 16. és 18.) Az ünnepi szertartás 11 órakor kezdődött, amikor Glattfelder püspök, Vár­helyi József c. kanonok, Pacha Ágost püsp. titkár és Gallér Kristóf tanítóképző igazgató kíséretében bevonult a székház nagytermébe, ott elmondták a Dominus Angelus kezdetű imát, és a püspök szentelt vízzel meghintette a helyiséget. A fölszentelés után a nővédő díszközgyűlést tartott. Az emelvény közepén, amely mögött sárga-fehér drapériák — a pápai színek — borították a falat, a püs­pöktől jobbra dr. Lázár Györgyné, balra dr. Raskó Istvánné foglalt helyet. A közgyűlést Raskóné nyitotta meg. Köszönetet mondott Back Bernátnak, üd­vözölte az egyesület védőjét Glattfelder püspököt és a kormány képviselőit. Az igazságügyi minisztert dr. Kun Béla min. tanácsos, a belügyminisztert dr. Lázár György szegedi polgármester, a kereskedelmi minisztert Szabóky Ernő min. titkár, a vallás és közoktatásügyi minisztert Andor György prelátus kanonok képviselte. Ezután dr. Simkó Elemér, az egyesület titkára számolt be a nővédő munká­járól, egészen az alapítástól kezdve. Majd Glattfelder püspök nagyhatású beszéde következett: A püspök azzal kezdte mondandóját, hogy az új intézmény az igazi szegé­nyeknek akar otthont teremteni, és hogy ez lehetségessé vált, „ahhoz nem volt elég az isteni parancs, olyan emberek is kellettek, akiknek füle mellett nem megy el az isteni szózat, mint a pusztába kiáltónak szava, hanem megragadja szívüket és áldozatra, tettre sarkallja őket."

Next

/
Oldalképek
Tartalom