A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 4. (Szeged, 2001)

ORBÁN Imre: Szent István király tisztelete Makón a XVIII. századtól a XX. század elejéig

Európában azon időben két főt ismertek, a császárt és a pápát. Régtől gyakorolt tény volt az, hogy midőn kisebb népek a keresztyény vallást fölvették s vezéröket az európai fejedelmek testületébe felvétetni óhatják, a pápához és a császárhoz fordultak az ehhez szükséges jelképek elnyerése végett. Az első t. i. ha a pápához fordultak, politikai életükre semmi nagyobb hatással nem volt: de az utóbbi által, hűbéri viszonyba jöttek a császártól. István ez utóbbi lépést elkerülte, kérelmével a pápához fordult. Az ő bölcsességének köszönhetjük, hogy a német császár hűbéresévé nem lett az ország. István látta, hogy ha nemzetének újjászületését eredményező reformokhoz akar nyúlni, erre nem alkalmas fejedelmi hatásköre, hanem szükséges, hogy kitágittassék. Mint népének figyelmes szemlélője észre vette, hogy annak a hajlamai, a monarchikus rendszer felé hajolnak, s közelednek a jog fensége felé. A királyságban véli személyesitőjét azon igazságos akaratnak, mely minden egyéni akarattól független, s azok felett elsőbbséggel bir, melynek e tulajdonságánál fogva joga van kormányozni. Megkoronáztatá magát, s mint király lépett fel vallás és politikai reformok keresztül vitelére. A magyar jogi gondolkodása közjogi, a germánoké magánjogi volt. S igy, hogy a monarchikus államforma népénél gyökeret verhessen, István nem erőszakolt a nemzetre oly jogi s társadalmi szervezet, mely nem birta volna azon elemeket, melyek a magyar gondolkodásban gyökereztek. A középkorban uralkodó hűbér szervezet helyett, mely forradalmat szült volna a magyar nemzetnél, oly álladalmi irány elveket kezdett megvalósitani, mely a magyar közszellemmel megegyezett. Az általa emelt királyság egyezett ugyan a hűbér királysággal külső formában, de attól eltérőleg erős központi uralmat foglalt magában. A királyság ugy volt szervezve, hogy a magyar nép szabad maradt a keresztyénység felerőszakolása az őszszabadság megsértése mellett is. A nemzetgyűlés által gyakorolt jogokat általában, a kormányzat mindannyi szálait a királyság kezében összpontositá. A törzs szállás egységét megszüntette, igy a törzstagokat birtokaik tulajdonosává tevé, azokat törzsbeli tekintetek által többé nem korlátozható rendelkezési joggal felruházta. Törzs szerkezet hatóságát megszünteté, s a kormányzás gyakorlására a királyságtól függő várszerkezetet alapitott. E pillantás működésére meggyőzhet bárkit, miért nagy, miért szent ő nekünk. SZENT ISTVÁN KIRÁLY Vezércikk. Maros 1886. augusztus 22. Szerző: Dr. K. Két év múlva kilenczedfél százada lesz, hogy Magyarország első apostoli királya elhunyt. Azóta, — tehát közel ezer év óta, augusztus hó huszadik napját évről évre az ország összes lakossága szent ünnep gyanánt tiszteli, a szentté avatott nagy és bölcs király örök emlékezetére. Már ezen tény magában, ezen egy körülmény, hogy az egész nemzet jó és balsorsban, annyi száz meg száz éveken keresztül hódol a szent király emlékének, hogy az ő áldásteljes uralkodásának emléke egy ezredév multával még szintoly