A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története
Több oknál fogva azonban arra következtethetünk, hogy a Kis-Tisza utca 8/a szám alatti, Vedres István szülőháza mellett áUó, Halácsy Miklós rajzán Hódy Antal házként jelölt, ma Berta-házként ismert műemlék épületet ő emeltette. Kopasz Ferencnek életkora, társadalmi helyzete alapján az 1810-es években már tisztes ház dukált. A Berta-ház mérete, tájolása, építészeti jellege egészen az apróbb részletekig (nyüászárók, fafaragások) teljesen megegyezik a két másik testvér, István és Mihály házával. A három fiútestvér szomszédságának esetleges tényét támogatja az 1841 márciusában kelt „alázatos kérése Kopasz Ferenc választott polgárnak, mellyben a háza előtt lévő lapályosságot magának azon módon mint más akárki kiványa adatatni, vagy Közárverésre bocsájtani alázatosan esedezik". 15 (6. kép) Ferenc ezzel István öccse segítségére sietett, aki már februárban levélben tiltakozott, hogy a „háza mentében a Tisza szélén lévő lapályosságot" 1& „Zsótér János kebelbéli polgár és számos hajók tulajdonosa", de egyben kíméletlen kereskedő vetélytárs megszerezze. Mivel a három éven át tartó perlekedésben a többszöri — polgármesteri szintig eljutó — levélváltás során Kopasz Ferenc itteni tulajdonára vonatkozó érvelését, s így illetékességét soha senki nem kérdőjelezte meg, valószínű, hogy az eredetüeg dupla telek felét — melyen Zomboriné Kopasz Anna lakott — beljebb költözése után is megtartotta. Költözködésében talán szerepet játszhatott az a nézeteltérés, mely miatt „Kopasz István és Gyermekei közti eszközlendő barátságos Egyezségre" Steits János Tanácsbéli Urat 1829-ben kirendelték, 18 esetleg szülei halála miatt változtatott lakhelyet. (Édesanyja 1831 január 9.-én, édesapja 1836 december 5.-én ment el.) Korábbi házának eladásával összecseng, hogy az 1840-ben tulajdonosként feltüntetett család vásárlóképes közönség lehetett, hiszen módos szülők ifjú házas gyermekei voltak (ld alább). Ferenc testvéröccse, István 1812 január 12.-én házasságra lépett Tóth Annával. A „polgárságot, e díszes jusst" 19 1814-ben nyeri el. 20 Gyermekeik közül ifjabb István (szül.: 1819. augusztus 11.) és Rozál (szül.: 1824. szeptember 24.) éli meg a felnőttkort, négy fiatalon meghalt. Feltehetőleg Ferenc bátyjával közel egyszerre, az 1810-es években építhette fel házát — a jelenleg Kis-Tisza u. 9 számú épületet — hiszen egzisztenciájuk hasonlóan alakult. Biztos adatunk csak arra vonatkozóan van, hogy ez az épület 1836-ban már állt. Ekkor a saját házi telkén fiának, „Kopasz István ifjabbnak újjonnan építendő" ház miatt a telket előbb felméreti, és az adatokat a Föld Birtoki Hivatalnál pontosíttatja, 21 majd 1837-ben kieszközli, hogy „házi telkei az új rendesítési vonal szerént 20 négyszög öllel szaporítassanak". 22 Mivel felajánlja, hogy cserébe az utcát maga előtt feltölti, a kérés 1837 Szent-György hava 23.-án „tudomásul vétetik". 2 ^ A ház építését kis híján megakadályozza, hogy a felméréseket végző Halácsy Miklós földmérő mindeközben a Kis-Tisza utcára vonat15 Lásd. 13. jegyzet. 16 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 561/1841 17 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1514/1841 18 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 776/1829 19 KOVÁCS János: Szeged és népe. Szeged, 1901, 165. 20 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 110/1814 21 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1845/1836 22 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 2786/1837 23 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 1195/1838
