A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ZOMBORI István: Almai (Aigner-Rengey) Gyula szegedi polgár visszaemlékezése 1848-1849-es honvédszolgálatára

ALMAI (AIGNER-RENGEY) GYULA SZEGEDI POLGÁR VISSZAEMLÉKEZÉSE 1848-49-ES HONVÉDSZOLGÁLATÁRA ZOMBORI ISTVÁN Mindig öröm a kutató számára, ha sikerül valami új, eddig más által nem ismert, vagy még nem publikált, ismeretlen anyagot a tudományos és szélesebb közönség elé tárni. Napjainkban ez az új érték föltalálása nem föltétlenül valami poros padlást, öreg, elhagyatott házat jelent, hanem sok esetben jeles közgyűjte­ményeinkben való kutatás révén egy-egy kisebb-nagyobb irategyüttes, hagyaték, stb. feltárása kapcsán kerülhetnek elő olyan írott anyagok, forrásértékű munkák, — mint jelen esetben — amelyek az újdonság erejével hatnak. Ez történt jelen esetben is., amikor az 1998-as ünnepi események kapcsán, a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából rendezett egyik konferencián az egymás között beszélgető kollégák országszerte ismert „korelnöke", a szolnoki múzeum nyugalmazott igazgatója, Kaposvári Gyula a jelen sorok íróját mint szegedi kollégát arról tájékoztatta, hogy a szolnoki múzeum anyagában őriznek egy elég terjedelmes kéziratot, amely egy szegedi polgár 1848-49-es visszaemlé­kezése. Őszinte és heves érdeklődésemre közölte, hogy hazautazása után ré­szemre ezt xerox-másolatban el fogja küldeni. ígéretét néhány napon belül be is váltotta és 1998. júniusában kézhez kaptam a kéziratot. A kézirat első oldalán az Almai Gyula nevet olvasva nem jelzett számomra ez a név semmi különösebbet, azonban beleolvasva, azonnal kiderült, hogy a 19. század első felének egyik legjelesebb szegedi családjáról, az Aigner család leszár­mazottjáról van szó, aki időközben megváltoztatta a nevét. Természetesen föl­merült a kérdés, hogyan került ez a fontos, szegedi vonatkozású anyag a szolnoki múzeum anyagába? Szerencsére a csomag kíséretében küldött levélben Kaposvári Gyula erre is választ adott. Azt írja levelében: „Sikerült lemásoltatnom Almai Gyula honvéd főhadnagy, szegedi diák 1848-49-es naplóját, melyet biztosan jól tudjátok használni. A megbeszlésünk szerint elkészítem a kéziratban szereplő Kautz Károly rövid bio­gráfiáját, aki egy könyvadomány részeként ezt a kéziratot is 1925-ben a városi könyv­tárnak hagyományozta, s amely 1934-ben »Szolnok város közkönyvtára és Múzeumi Gyüjtohelye« tulajdonába került. 1944 végén szovjet katonaság dúlta fel, elégetve a polcokat. Én hadifogságból 1946 nyarán hadifogságból hazatérve kb. másfél évig dol­goztam a méter magas szemét szétválogatásán, mivel a polcokat eltüzelték. 48. márc. 15-én tudtuk megnyitni a könyvtári részt, és 1949 márc. 15-én a »Szolnoki csata« c ímü kiállításunkkal indult meg a múzeumi rész is" 1 1 Az idézet KAPOSVÁRI Gyula Szolnokon 1998 június 27.-én kelt, a szerzőhöz kelt leveléből szárma­zik, amely a szegedi múzeumban a kézirat másolat anyagával együtt található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom