A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

más helyek példája nyomán vállalkozni mert. Gőzmalmot építettek, és a terveikben egy gőzfürdő létesítése is szerepelt.

124 Ezek jövedelme az önálló anyagi lét miatt volt fontos. Makón is nagy segítséget jelentett az egyre jobban virágzó Zeitler féle malomtársaság. Több földeáki is „született" Makón. 1880-ban hét fő. Földeákon is életképes csoport alakult. Ugyancsak makói missziónak (is) köszönheti az önálló gyülekezeti életet megindulását Nagymajlát. Ide több makói kiköltözött. 1889 és 1891 között összesen négy kiszombori „született újjá" Makón, de Kiszombor nem tudott önálló lábra állni. 1882-ben egy nagyszentmiklósi keresztelkedett meg, de lakhelye továbbra is Nagyszentmiklós maradt. Volt ugyanilyen kisteleki és oroszlámosi lakos is.

125 A makói hithirdető tevékenységnek is köszönhetően megjelentek és erősödtek e felekezet hívei a környező falvakban, Kunágotán, Sajtényban, Dombegyházán, Csanádpalotán. Itt persze nem szabad megfeledkeznünk Hódmezővásárhely hatásáról. Vásárhelyen jött létre az ország legnagyobb nazarénus gyülekezete, s ezekben az években egyértelműen a felekezet országos központjának számított. Ezeken túl a makói nazarénus gyülekezet kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett. Rendszeres volt az érintkezés mindenek előtt a hódmezővásárhelyi, valamint a dánhegyesi, aradi, „tömösvári", magyaritabei, pécskai, zimándi, szapárfalvai és erdélyi részek gyülekezeteivel, szórványaival. De nemcsak innen utaztak oda atyafiak, hithirdetők, Makóra is ellátogattak. Ilyen esetről tudósít a Maros 1891-ben. „Nazarénus búcsú vagy ilyesmi van ma nálunk. Tegnap délután hosszú kocsisoron vonultak be messze vidékről érkezett nazarénusok testvéreik látogatására. No de ha búcsú is lesz, azért ők nem csinálnak olyan zajos mulatságot, mint milyent búcsú alkalmával szoktak egyéb rossz cselekedetüek. * A különböző helyeken élő közösségek segítették egymást. Általános volt a szűkölködőknek továbbított adomány. Mindegyik közül a legkiemelkedőbb az 1879-es szegedi árvizet követő adakozás. A katasztrófa elől szegedi és algyői nazarénusok kerestek Makón menedéket. A városháza nyilvántartása szerint közöttük ezen idő alatt három gyermek is született. A menekültek segélyezésének egyik központja Makó volt. Hódmezővásárhelyről 200, Aradról 16, Magyaritabéről 5, Bánkútról 6,20, Erdélyből 20, „Bánhögyösről" és Kunágotáról 80 Ft érkezett. Makón 372 Ft 50 kr jött össze. Valószínűleg nem használták föl az összes adományt, mert Makó 1883-ban az árvízkárosultak részére adott pénzből 250 Ft 30 kr-t visszakapott. Hasonló módon nagy akció volt 1887-ben szintén árvízkárok miatt. Akkor Pécska, Bánhegyes, Kunágota, Nagymajlát, Arad, Zimánd küldött 45 és 90 Ft közti összeget Makóra. Ekkor is a helyiek tudtak adni legtöbbet, 200 Ft-ot. De segítették Makóról a bécsiek gyülekezetház-építését, a temesváriakat, a részben makói családok által lakott szapárfalviakat, a természeti csapásoktól sújtott „Árva megyei tótokat."

127 Olyan nagyobb jelentőségű, nemzetközi vállalkozások támogatásába is részt vettek a makóiak, mint a gyülekezet vezetői svájci utazásának támogatása. 124 Maros, 1888. július 22. 125 A gyülekezet anyakönyveinek a bejegyzései. M. Naz. It. 126 Maros 1891. október 25. 127 A gyülekezet pénztárkönyvének adatai alapján. M. Naz. It.