A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

szabadelvűnek tűnt. Levelében kifejtette, „hogy mi — ti. Csanád vármegye — nem tartjuk megegyezőnek a lelkiismereti szabadság nagy élűével egyik vagy másik vallást, s azok szertartásait az azoktól vonakodó állampolgárok irányában a törvény betűje parancsolta merev szigorával végrehajtani, de másrészről a polgári kötelezettségek kiszabhatása és teljesítése szempontjából mellőzhetetlennek tartjuk, miszerint minden születés és halálozás hiteles közegek által anyakönyvbe vezetessék. " A megye utasítást kért, hogy ki és hogyan vezesse az adatokat, mi legyen azokkal, kik szülei egyik bevett felekezethez sem tartoznak, és hozzá teszi, az ügy intézése „ véleményünk szerint országos intézkedést kívánna, " és fölkérték a minisztert, tegyen ez irányban lépéseket.

86 A minisztérium szinte postafordultával miheztartás végett megküldte az Eötvös József miniszter által Pest városának 12548/1868 számon kiadott utasítását, mely sokáig országosan hivatkozási alappá, de ugyanakkor heves viták kereszttüzébe került rendeletté vált. Szőllősi tiszteletes egyenesen azt állítja majd róla, hogy ez az utasítás „a Nazarénizmus nagyobb mérvű szaporodást okozta".

81 Az utasítás szerint Sollarich József pesti cipész gyermeke születése kapcsán fordult a minisztériumhoz azzal a kérdéssel, hogy a nazarénus felekezet vezetheti-e saját születési és halálozási anyakönyveit. A válasz szerint, mivel „még most" a nazarénusok nem tartoznak a törvényesen bevett felekezetek közé, erre nem jogosultak. Ugyanakkor „a kormánynak nem lehet a feladata bárkit is e hon polgárai közül vallásos meggyőződése ellenére valamely vallás tanainak követésére kényszeríteni, ennél fogva nem kívánja a Nazarénusokat kényszeríteni arra nézve, hogy halottjaikat és szülöttjeiket valamely bevett vallás felekezet papjánál magok jelentsék be, de azt jogosan megkívánja, hogy a bejelentést az illető hatóságnál pontosan teljesítsék. " A megye illető hatóságnak a járásra nézve Csanád Megyei Központi Járási Szolgabírói Hivatalt jelölte ki, míg a város területére vonatkozólag ugyanez Makó Város Főjegyzői Hivatala lett

88

. Föladatuk, a makói járás, illetve Makó város területén élő nazarénusok nyilvántartása"

89 A rendelet ugyan nem tudott megoldást adni a nazarénus házasságok és az ebből származó gyermekek törvényességének a problémájára, azért mégis jelentős előre lépés, aminek jogi és — jól látta Szőllősi tiszteletes — lelki értelemben is nagy hatása volt. Az állami elváráson túl a tagok számának növekedésével már a gyülekezetnek sem volt a nyilvántartáshoz elég pusztán az emlékezet, az anyakönyvek vezetése számukra is szükségessé vált. 1873-ban 1869-ig visszamenően kezdték az anyakönyvi adatokat igen pontosan rögzíteni. Ezzel megtették az első jelentős lépést, mely a makói nazarénus gyülekezet intézményesüléséhez vezetett. 86 Uo. 87 SZŐLLŐSI 18 71. 486.1. 88 Az anyakönyvek a következők: Makó város Főjegyzői Hivatalánál 1. „Nazarénusok születési Anya könyve 1873-ik évtől 1895." 2. Található kimutatás a házasságkötésekről az 1874. évből. 3. „Névjegyzéke E Makó járásbeli Nazarénus Vallást követő lakosok született és elhalt gyermekeinek 1869, 1870, 1871, 1872, 1873 évi October 26-káig." Csanád megye Központi Járási Szolgabírói hivatalnál 1. „Nazarénusok Házassági anyakönyve 1883, 1893." Földeákról és Nagymajlátról. 2. „Nazarénusok Halotti anyakönyve." Földeák - Nagymajlát 1874-1895. CSMLT Csm. Fel. Anyk. IV. B. 419 89 Az irat minden makói felekezet irattárába és a városi levéltárba is megtalálható. 42/1. 57., 37/1. 15. Mb. Rk. Lt.