A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

jegyzőkönyvek tanúsága szerint a nazarénusok által kritizált kérdésekkel foglalkozó prédikációk gyakoriak voltak az istentiszteleteken. Erről a Békés-bánáti Egyházmegye espereséhez írt levelükben Szőllősi Antal lelkész, Papp József gondnok és Szabó Ferenc egyházi jegyző 1870-ben így számolt be: „Egyházunknak egyik lelkésze — ti. Szőllősi — tehát részint hogy az Egyház tagjait az ellenök sikerrel folytatható küzdelemre képesítse, részint hogy az akarat buzgóságát is fölélessze s így e veszélyes törekvés ellen gátakat rakhasson, kathedrai tanításának tárgyává tevé e felekezetet s megismertetvén viseletöket s megbírálván tudományukat, két ízben Tartott népszerű egyházi beszédét sajtó útján is közzé tevé. ,j54 A GYÜLEKEZET TOVÁBBI ERŐSÖDÉSE, AZ INTÉZMÉNYESÜLÉS ELSŐ JELEI (1869-1875) Az első években megállapítani a gyülekezet tagjainak a számát nehéz. Azt tudjuk az eddigiekből, hogy 1864-ben az új hit Makón „néhány követőre talált." Az 1865-ös konfliktussal kapcsolatban nyolc név lett említve. Négy férfi és öt nő. Közülük, láttuk, ketten visszatántorodtak. 1865-ös temetési ügy kapcsán újabb két férfi neve került elő. Az is kiderült, hogy Gera Pál felesége Váradi Anna és Lőkös József felesége, Galamb Katalin

55 szintén nazarénusok. Ok az első két házaspár, akikről állíthatjuk, hogy a felekezethez tartoztak. Ugyanezt föltételezhetjük a keresztelési ügyben szereplő Csávásról, annál is inkább, mert az 1869-től vezetett anyakönyvek szerint felesége nazarénus. Ugyancsak 1866-ból van adatunk további három férfiről: Nagy Mihályról, ifj. Szabó Sámuelről és Joó Józsefről. 1868. január l-jén a 32 évesen „született", azaz lett a gyülekezet teljes jogú tagja, a szinte azonnal vezető szerepet vivő Bárányi Antal.

56 Ebben az évben bukkan föl Nagy György Mihály neve. Mindannyian reformátusok. Az ismert személyek többsége férfi. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nazarénus gyülekezetek tagjainak többsége nő, ez Makó esetében is így lehetett. Kisebb számban más felekezetűek is voltak közöttük. S ha mindehhez hozzá vesszük a református egyházban végzett egyházlátogatás 1869-re vonatkozó megállapítását: „Nazarénusok vannak s tudomás szerént ujabban szaporodtak,"

51 az évtized végére egy jelentős nazarénus csoportot kell föltételeznünk Makón. Erejüket mutatja, hogy 1869-ben 11 volt a születések száma. Ali házaspár közül 9 tiszta nazarénus, s az évben további két nazarénus házasság köttetett. Egy 1868-ból való dokumentum aláírói jelzik, Lőkős József mellett kik voltak ekkor a közösség vezetői. Lényegében azok, akik eddig vállalták a hatalommal való összeütközéseket: Bárányi Antal, Gera Pál, Csávás József, Joó János. Velük szerepelt még Nagy György Mihály, de róla nem sokat tudunk.

58 54 TtREL I. 29. i. 115 55 Ő Lőkös első felesége. 1868-ban vagy előtte maghalt. Az ekkor 38 éves Lőkös 1869. február 28-án újra nősült. Felesége a gyülekezethez tartozó Molnár Anna. OMBÓDI1.1. A makói nazarénus gyülekezet kisebbik, cím nélküli anyakönyve. M. Naz. It. 56 Sz Gy Anyakönyv bejegyzése. M. Naz. It. 57 „Az Egyház álapotároli hivatalos kimutatás 1869. évre." Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 25.-1869. április 4. 60/1870. Mú. Ref. It.