A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

gúny az összes egyházra irányzottnak tekinthető. * A sokfelekezetű és a felekezetek között békés viszonyt ápoló Makó

40 esetében könnyebbség lett volna összkeresztény kérdésként kezelni az dolgot. A kísérlet nem sikerült. Bár érintett volt a többi felekezet is, de számukra a nazarénus mozgalom jóval kisebb gondot jelentett, mint a reformátusoknak. így az együttes föllépésre nem került sor. A gyülekezet április 8-án levélben kereste meg Bánhidy Albert főispánt. Csak a levél zavaros vázlata maradt fönn, az azonban még a töredékes irat alapján is vüágos, hogy a hangnem keményedett. Az eddigieken túl nálunk is fölmerül a kommunizmus vádja a nazarénusokkal szemben. A levél egészében az új hit államellenességét, az államra való veszélyes voltát domborítja ki. A célok is komolyodnak. Már nem csak a konkrét sérelem orvoslását, hanem a gyökeres megoldást kérnek. Tiltsák be a nazarénusok működését. A főispánhoz fordulva írták: „a közerkölcsiséggel botrányosan ellenkező felekezet fékezése tekintetéből azon alázatos kérelemmel járulunk méltóságod kegyes színe elé, miszerint összejöveteleiket, s az összegyülekezésre helyadás által bűnös alkalmat nyújtókat szigorú büntetés által ettől eltiltani kegyesen méltóztassék."*

1 Válasz nem érkezett, s a halogatás a reformátusok számára nem volt elfogadható. Ezért a lelkészi hivatal immár pontos törvényi helyekre hivatkozva május 8-án sürgette a temetési ügy kivizsgálását, és a megfelelő büntetések kiszabását.

42 A kérdéssel a presbitérium is foglakozott. A levél elküldése után néhány nappal, május 13-án arra az álláspontra jutott, hogy ezzel kapcsolatban is a városban időző főispánt kérik a mielőbbi intézkedésre.

43 A presbitérium június 10-én ismét csak arra az álláspontra jutott, hogy Juhász Antal nagytiszteletű úrnak személyesen kell az ügyben a főispánnál eljárnia.

44 Végül is a megyei fenyítő törvényszék június 27-én tárgyalta az ügyet. A vádlottakat: Váradi Annát, a gyermek édesanyját, Lőkős Istvánt, Lőkős Istvánnét, Gábor Istvánt és Csávás Józsefet, valamint tíznél is több tanút idézett be. Becsülettel kihallgatta őket, és miután megállapította, hogy az ügyben nem illetékes, a pert áttette a makói szolgabírósághoz. Ugyanakkor a megye július 20-án utasította Hoffbauer Sándor főszolgabírót, hogy puhatolja ki a nazarénus gyűlések helyét, egyben intve, ha lehet igyekezzen a többi egyházi vezetőt is megkeresni, és az ügyet „szükség esetén a fennálló törvények súlyának alkalmazása mellett a telljes erélyel és tapintattal sikerre vinni." A főszolgabírói hivatal július 29-én intézkedés helyett tovább adva az ügyet a református egyháztanácsot kérte, ha „a Nazarénusok gyűlhelye és összejővetelők felett netalán tudomása lévén," értesítse 40 Az 1859-ben Csajághy Sándor csanádi püspök által Makón végzett egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint a 25580 lakosú városban és a környező tanyákon 8910 (34,8%) római katolikus, 1711 (6,6%) görög katolikus, 43 ortodox, 364 (1,4%) evangélikus, 13256 (51,8%) református, valamint 1296 (5%) zsidó élt. LAKATOS-ORBÁN 94.1. 41 Mb. Ref. It. 5/1866 42 Mb. Ref. It. 11/1866. 43 Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 25.-1869. április 4. 28/1866. Mú. Ref. It. 44 Uo. 45/1866. 45 Mb. Ref. It. 11/1866. A házhely a mai napig a felekezet tulajdona. Később itt épül majd fel a nazarénusok új imaháza.