A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

Htja, hogy „H.-M.-Vásárhelyről a szomszédos Békésbe és Csanád megyébe terjedt el a nazerenismus, onnan pedig Bihar-, Aradmegyébe. (...) Torontálra és általában a déli megyékre nézve a nazarenismus kiindulópontja Temesvár, a hova azt a külföldről bejött órások csempészték be."

12 A Békés-bánáti Református Egyházmegye pedig 1864-ben azt jelezte, hogy déli területein jelentősebb nazarénus mozgolódás van. A társadalmi bázisra utalva jelenti Hajnal Abel esperes, hogy a „városokban egy vallási rajongó csapat kezdett a nép alsóbb osztályaiból csoportosulni"

13

. A nazarénusokról írt munkájában viszont arról tudósít bennünket Szőllősi Antal, hogy megjelenésük az egyházmegye déli részein, azaz Torontálban 1859-re tehető.

14 Az esperes jelentése tehát már az élénkülő térítő tevékenységre utal. Az ötvenes évek második fele a missziók korszaka volt. Általában elmondható, hogy igencsak megszaporodott a gyülekezetek száma 1855 és 1867 között.

15 Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején a Makóhoz közeli térségben Pacsér, Ómoravica és Szabadka mellett már voltak hívők Újvidéken, Csávoson, Temesvárott, Szegeden, Horgoson, Obecsén. Szigeti Jenő szerint a nazarénus hitnek „Makón és Szentesen is voltak követői 1866- ban"

16 Ombódi János óvatosan fogalmazva úgy véli, „hogy a múlt század hatvanas éveinek a közepén jelent meg Makón a hit," bár később kezdetként az 1867- es évet jelöli meg.

17 Lehetséges a pontos évszám megállapítása. Ebben a református egyház canonica visitatiói vannak segítségünkre. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek míg 1863-at illetően nem szólnak semmit, az 1864-es évvel kapcsolatban tudatják velünk, „ a nazarénusok tévtana hozzánk — ti. Makóra — is átszármazott s néhány követőre talált"

19

'. A Maros című helyi lap is ezt az évszámot erősíti meg: „Makón a nazarénizmus 1864-tája óta kezdett terjedni, de csak ugy, hogy most egy családból a férj, majd a nő, majd egy más család tag vette fel az uj hitet, s lassacskán az az egy vonta maga után a többit, vagy ő maga is visszatért előbbi felekezetéhez. "

19 A nazarénus felekezet makói megtelepedésében a délvidéki misszió eredményeként megalakult vásárhelyi gyülekezet térítő tevékenységét kell látnunk. Hódmezővásárhelyen 1858-ban jelent meg az első nazarénus, Tóth Ferenc, aki Szabadkáról települt oda. Sokáig egyedül volt. A gyülekezet megerősödése 1863-tól figyelhető meg.

20 Ezután hozhatták ott dolgozó ácslegények 1864-ben a nazarénus tanokat Makóra.

21 12 SZEBERÉNYI 56.1. 13 KARDOS-SZIGETI 129.1. 14 SZŐLLŐSI 1871.475 1. 15 KARDOS-SZIGETI 135.1. 16 KARDOS-SZIGETI 142.1. 17 OMBÓDI 3. 1. M. Naz. It. Ombódi János (1917-) a makói gyülekezet tagja volt. 1869-ben és 1979-ben írta meg a makói nazarénus gyülekezet történetét. 18 A makói helvét hitv. egyházról hivatalos jelentés és kimutatás az 1865 év július ... napján tartott törvényszerű vizsgálat - canonica visitatio alkalmával. Egyházi gyűlések jegyzőkönyve 1864. április 25.-1869. április 4. 84/1865. Mú. Ref. It. 19 Maros 1874. november 22. 20 SZŐLLŐSI 1871. 475.1. 21 SZŐLLŐSI 1871. 476.1. Szőllősi a nazarénusok makói megjelenését 1865-re teszi. Ez érdekes, hisz ő, mint makói református lelkész hivatalból ismerte az egyházban végzett kánoni látogatási jegy-