A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)
ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón
A NAZARÉNUS GYÜLEKEZET MEGJELENÉSE ÉS TÉRHÓDÍTÁSA MAKÓN ORBÁN IMRE A nazarénus felekezet az 1830-as években jött létre Svájcban. Alapeszméi gyorsan terjedtek, és hamar eljutottak Magyarországra is. 1 Közvetítői Svájcot megjárt mesteremberek voltak, kiknek missziós munkája nyomán már 1839-től lettek követői az új hitnek Pest-Budán. 1839-től a szabadságharcig terjedő időszak képezi a nazarénus mozgalom magyarországi történetének első korszakát. 2 Ekkor még az egyházakkal, az államhatalommal nem kerültek összeütközésbe. A hívek zöme városi ember volt. Főként iparosokat és vallásos öregasszonyokat találunk közöttük 8 . Vallási nézeteik fokozatosan kikristályosodtak, bár annak rendszerezett hazai összefoglalására várnunk kell majd két évtizedet. 4 A forradalom és szabadságharc, a mindenféle gyülekezést gyanús szemmel néző osztrák önkényuralom és az ennek nyomán kibontakozó üldöztetés szétszórta a pesti gyülekezetet. 5 Ekkor fordul a nazarénus térítés az Alföld felé. A súlypont térbeli áthelyeződése együtt járt a társadalmi bázis megváltozásával. A hívek az 50-es évektől döntően a parasztság soraiból kerültek ki, bár szervezői, összefogói továbbra is a vidéki iparosok, majd később nem egyszer a tehetősebb vállalkozók voltak. AZ ÚJ HIT MEGJELENÉSE A VÁROSBAN (1864) Az első időszakban Makót és vidékét elkerülték a nazarénus eszmék. Bár vannak adatok arra, hogy számolnunk kell a nazarénusok délvidéki jelenlétével, de ez csak szórványos és esetleges volt. Képviselőik jelentősebb csoportokat nem hoztak létre. Talán csak a Torontál megyei Bocsár az említésre méltóbb, ahol már 1848-ban találkozhatunk velük 6 . A döntő változás az 1854-es évhez köthető. 1 A felekezet keresztény. Jórészt elfogadja az apostoli hitvallást. Elvetik a gyermekkeresztséget, tilos nekik fegyvert viselni, esküdni. Papjaik nincsenek, egyöntetű liturgiájuk nem alakult ki. A szentségek közül az úrvacsorát és a keresztségét ismerik el. Kerülnek minden hivalkodást, törekszenek az egyszerű, szerény életre. Általában a tudományokat elvetik. Nem tartják sokra az iskolázást, a szükséges tudás számára elegendő a Szentírás ismerete. 2 PALOTAY-SZIGETI 6.1. 3 KARDOS-SZIGETI 64.1. 4 Krisztusban hivő gyülekezetek vallás és egyház szertartási szabályai. Hódmezővásárhely, 1876. 5 KARDOS-SZIGETI 73.1. 6 A gyülekezetről Lázár Ferenc cipészmester tesz említést „Rövid ismertetés a nazarénusokról Pacsér községben. Rövid ismertetés a nazarénusokról, melyet saját tapasztalása és a nazarénus
