A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

BABIK Barna: Egy szegedi hajósgazda-ház története

Kittka Zoltán 1922 szeptember 12-én 400 000 koronáért vásárolta meg a házat, melynek alsó szintjén asztalos műhelyt rendezett be. O készítette el a Fogadalmi Templom fakapuját is. 71 Az üzlet virágzott, rövidesen Faárúgyárrá nőtte ki ma­gát, és bővítésre, átépítésre késztette tulajdonosát: a főépület kaputól jobbra eső, kisebb belmagasságú, de kétszintes, ún. cselédszárnyában derék polgári hangula­tot sugárzó üzlethelységet alakított ki. A kuntschaftokát fogadó szoba belmagas­sága megegyezett a lakrésszel, padozata elegáns Zwack-parkettát kapott, s terüle­te a szárazkapubejáró terhére megnőtt. A bejáró 3,4 m szélessége 2 m-re csökkent, a fölötte lévő szoba megszűnt. Az átalakítást funkcionálisan indokolta, hogy a telek akkor három utcára szolgált, így a kocsibehajtás megoldható volt máshol, másrészt az udvarra átvezető kapu az árvíz utáni több lépcsőben végzett feltöltés miatt egyre alacsonyabbnak bizonyulhatott. Kittka úr századvégi modernizációs törekvéseit a villany bevezetésével (1927), a korábbi nyolc osztatú ablakok hat osztatúra cseréjével, világító ablakos új magas kapuval és szecessziós lecsapódást magán viselő, sárgára festett új vakolattal teí> te teljessé. (10. kép.) Vállalkozása kinőhette az egyre inkább szuterénné „mélyülő" korábbi földszinti hajóépítő és raktár helységeket, ezért az udvaron egy műhely épületet emeltetett, ennek 1927 március 28-án kelt rajzait a tervtárból ismerjük. 72 Kittka Úr 1931-ben újabb nagy horderejű elhatározásra szánta el magát: a nagy gonddal kialakított, de az alul műhely felül lakás céhes jegyeket magán vise­lő vállalkozásánál többre vágyott, s azt a kornak megfelelően áttelepítette. Lakhe­lyül a Kis-Tisza utca folytatását képező Maros utcában hatalmas polgári házat vá­sárolt, a műhelyt pedig pár házzal beljebb egy Víz után, 1883-ban Klein Gyula által épített takaros épületben rendezte be. 73 A családot később az államosítás szórta szét. 74 A Pille utca felé néző telekrészen épült műhelyt Kittel (később Kettesi) Szil­veszter vásárolta meg 1931 december 17-én 8500 pengőért, s az épületet lakás cél­jára átalakította. 75 Az immáron kisebb kerttel bíró Kis Tisza u. 9 új tulajdonosa Rakonczay Mártonné lett négy gyermekével. Az asszony háromszor is özvegy ma­radt. 76 A háborús idők, a fiúk taníttatása mellett a ház — őrizve ódon eleganciáját — álomba merült, és az 1960-as években „új időknek új dalaival" betelepített sok­gyermekes család megjelenése után pedig végképp segítségért kiáltott. (11. kép) 1983-ban az egész ház tulajdonjogát 800 000 Ft-ért Ampovics András vásárolta meg. 77 A lakók részét érintetlenül hagyva, nagyarányú belső modernizációt haj­tott végre. A megmaradt kapubejáró is „áldozatul esett" — a kapu mögött közvetle­nül immáron nyolc lépcső várja az érkezőt — s az udvari oldalán dugták el a fürdő­szobát. Az egyik utcai szobát három helységre osztották, a verandát téliesítettek és központi fűtést vezettek be. Sajnos az egész házat érintő strukturális javításo­70 Lásd. 58. jegyzet. 71 Lásd. 7. jegyzet. 72 Csongrád Megyei Levéltár: Tanácsi iratok 7444/1927 73 Lásd. 58. jegyzet. 74 Lásd. 7. jegyzet. 75 Lásd. 58. jegyzet. 76 Lásd. 7. jegyzet. 77 Lásd. 58. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom