A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

DUDÁS Lajos – KŐHEGYI Mihály: Csongrád régi és mai hangjai

rangnak külön rovata volt. A megszólaltatásért kapott összeget a többi bevételtől különválasztva kezelték. Az 1912-es díjtáblázat szerint a 15 mázsás, Jézus Szíve nagyharang megszólaltatásáért versenként négy koronát kellett fizetni. 4 Versnek nevezne az egyszeri, megállás nélküli harangozást. Ezt a nehéz mun­kát régebben a harangozó végezte, ma elektromos szerkezettel harangoznak. Ma egy vers 3-5 perc időtartamú. Ha minden harang egyszerre szólal meg, ezt „össze­húzásnak" nevezik. Valaha a harangszó a gyorsabb vagy lassúbb húzással, az összehúzás változtatásával ki tudta fejezni a halott korát és nemét is. Halálesetkor a harangozás ma nündenki számára egységes. A hír vételekor meg­csendül a lélekharang. Férfiaknak három, a nők számára két, gyereknek egy verset húznak. A csendítés után megszólaltatják a többi harangot is. A Szent József temp­lomban nincs külön lélekharang, ezért ott a két harang egyszerre szól. A temetés napján ismét harangoznak a halott emlékére. Bokroson szokásban van, hogy kérés­re a halál napjától a temetés napjáig naponta kétszer, reggel 8-kor és délután három órakor a halott emlékezetére meghúzzák a harangot. Temetéskor a pap megérkezé­sekor egy rövid verset húznak, majd a ravatalozói szertartás befejezése után, míg a koporsót a sírhoz viszik, mindkét harang szól a temetőben és a templomban is. Te­metői harangozás csak az egyházi szertartással végzett temetéseknél történik. A halottért mondott gyászmise bejezése utáni szertartás alatt is szólnak a ha­rangok. Korábbam a házaktól temettek és míg a halottas háztól a temetőbe haladt a me­net, szólt a harang, „kikísérte a halottat". Ezt helyettesíti ma az a temetői haran­gozás, mely a ravatalozótól a sírig kiséri az elhunytat. A templomi és a határban levő harangokkal az időt is jelezték és jelzik ma is, ezzel ellentétben a temetői harangokat csak gyászszertartáskor szólaltatják meg. Tűzvészkor „félreverik a harangot", azaz egy oldalra harangoznak és ezzel szaggatottan, riasztóan szól a harang. Más veszedelmet pl. árvíz is így jeleztek. Még egy harangozást említünk meg. Szüveszter éjszakáján éjfélkor is megszó­lalnak a harangok — köszöntik az új évet. 6 HARANGOK ELHELYEZÉSE, MÉRETE, SZÁMA Ma általában a templomok tornyaiban találhatók. Ha nem volt vagy nincs a templomnak tornya, akkor harangtornyot vagy haranglábat készítettek — készíte­nek. A templomokon kívül a határban is állítottak fel haranglábakat, elsősorban iskoláknál vagy ahol misézni szoktak időnként. Előfordul harangláb magasabb dombokon is, ahonnan hangjával figyelmeztetheti a lakosokat az idő múlására vagy egyéb eseményre. Ilyen a csongrádi határban az úgynevezett „Schwetchtje" harang az öregszőlőkben. A tanyai harangok kisméretűek, súlyuk 100 kg alatt 7 van. 4 Nagyboldogasszony templom leltára, a plébánia irattárában. 5 Zsótér Antalnak, a Nagyboldogasszony templom plébánosának közlése. 6 Zsótér Antalnak, a Nagyboldogasszony templom plébánosának közlése. 7 Nagyboldogasszony templom leltára, a plébánia irattárában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom