A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

országra vonatkozik ez, amely három és félesztendős megfeszített munkával jóvátett rengeteget abból a bűnből, amelybe a régi rendszer vitte az országot és felépítette oroszlánrészt azoknak a rombolásoknak, amelyeknek megakadályozá­sánál nem láttuk ugyanazokat, akik most romlottnak nevezik ezt a demokráci­át." 151 — hangoztatta Révai József. A Csanádi Püspöki Hivatal közleményt adott ki Révai nyilatkozatával kapcsolatban, melyben megállapítja, Hamvas Endre nem rendelhetett el olyan módosítást a makói Mária-napon, hogy a hívek „édes ha­zánk" helyett „romlott hazánk"-at énekeljenek a Boldogasszony anyánk kezdetű ősi egyházi ének szövegében, ugyanis „minden egységes magyar egyházi énekes­könyvben, akár a legősibb, akár a 20-30 évvel ezelőtti kiadásokban, egyöntetűen a következő szöveg olvasható: »Magyarorszagról, romlott hazánkról...« Következés­képp a »romlott « kifejezés, mely rombadőltet jelent, — amint azt Makón az ének­kel kapcsolatban ilyen értelemben nyilvánosan meg is magyaráztak — a történe­lem pusztító viharaiban sokat szenvedett országra vonatkozik. Hamvas püspök már jóval a makói Mária-nap előtt észrevételezte az ének kétféle szövegét, s ezért hívták fel a figyelmét az eredeti és minden hivatalos énekeskönyvben megtalálha­tó ősi szövegre. Téves, és a makói szövegmagyarázatot nem ismerő megállapítás volt tehát Révai József beszédében levont következtetés" 152 — fogalmaz az egyház­megyei közlemény. Hamvas hazatrését követően levélben válaszolt Révai József­nek. (15. függelék) A püspök mellékelve elküldte Révainak a Magyar Kommunista Párt által a Tisza Mária-napokra (1947. augusztus 15-17.) kiadott nyomtatott röp­lapját, amelyen szerepel a Boldogasszony anyánk kezdetű ének szövege és kottája, s e kiadványon is a „romlott hazánk" szövegrész olvasható. Június 6-án a belügyminiszter betiltotta a makói szervita atyák által szerve­zett Jézus Szíve körmenetet. Délután 3-kor a belügyminiszter visszavonta a betil­tást, de a rendőrség erről már nem értesítette a szervitákat, így a körmenet elma­radt. 153 Szüas József gimnáziumi hittanár és Csepregi Imre prelátus olyan információk birtokába jutott, hogy a hatóságok a körmenetet Hamvas Endre má­jus 22-én a makói Mária-napon elmondott beszéde miatti bosszúból lehetetlenítet­ték el. 154 (A csanádi püspök május 22-én arról beszélt, hogy minél inkább támad­ják Mindszentyt, mi „annál inkább ragaszkodunk személyéhez." 155 ) Június 10-én a Hamvas püspök körlevélben emlékezett meg a Marosmenti Má­ria-napokról: „A makói Mária-nap elmúltával hálatelt szívvel fordulunk Istenhez a sikerért és a nyert sok kegyelemért. Megköszönjük a Szent Szűznek is, hogy ve­lünk volt, és hisszük, hogy velünk is marad. A záróünnepség alkalmával köszöne­tet mondtam a bíboros hercegprímás úrnak is és az egri érsek úrnak szíves részvé­telükért, a szentmiséért és a szentbeszédekért, továbbá mindazon papoknak és híveknek, akik a rendezésben és az ünnepség programjában részt vállaltak. A Mindenható áldja őket buzgó híveinkkel együtt." 156 151 Délmagyarország. Politikai napilap, felelős szerkesztő. Dr. ANTALFFY György. 1948. május 29. l.p. 152 Magyar Kurir, 1948. június 3. III. Kiadás, l.p. 153 SzCsEPL I. 1. a. 2929/47. Csepregi Imre makói plébános 1948. június 16- keltezésű levele Mindszenty Józsefnek. 154 Csn. 1948. június 7. 155 Magyar Kurir, 1948. május 25. III. kiadás. 2.p. 156 Circ. Csanád, de anno 1948. 1948/IV. körlevél 21. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom