A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

MEDGYESI Konstantin: Mindszenty bíboros és a Marosmenti Mária-napok

püspök, a szokásos bérmálási szertartás lefolytatására meglátogatja a kijelölt köz­ségeket, ahol nagy tisztelettel fogadják őt a községek vezetői és hívei. Ez alkalom­mal Makóra is jön, ahol eddig az volt a szokás, hogy bármely irányból jön is, a város határán fogadta a püspököt és kísérték a város polgármestere vezető mun­katársaival együtt, és úgy vonultak be a városba. Nagyon aggódva kérdezte a pre­látus úr tőlem, hogy ennek a szép szokásnak eleget tudnák-e (sic!) tenni? Ha igen, akkor ő hivatalos tisztségéből eredően tisztelettel és szeretettel meghív a püspök úr fogadására. Ekkor én határozottan kijelentettem, hogy a püspök úr üyen fogad­tatása kifogásolható lenne a többi egyházak részéről, magam részéről pedig elvi okok miatt nem fogadhatom a püspök urat a város határában. Erre a prelátus úr olyan bánatos lett, hogy alig tudtam őt megvigasztalni, és többek között azt is mondtam, hogy szívesen fogadnám, ha a püspök úr a város népe iránti tisztelete jeléül meglátogatna a városi munkahelyemen." 78 A Csepregi-naplóban e megbe­szélésről a következő bejegyzést találtuk: „Kijelentette a polgármester úr, hogy a mai demokratikus világban a régi szerint ő nem fogadhatja a püspök urat és ő nem hódolhat előtte, mint régen tették, de ha a püspök úr eljön hozzá, szívesen be­szélget vele, szeretne is sok mindenről szólni." 79 A polgármester és a püspök találkozójára május 7-én került sor. „Az előszo­bámban szolgálatot teljesítő altiszt azzal jött be hozzám, hogy több katolikus pap érkezett és be szeretnének jönni hozzám. Természetesen azonnal fogadtam őket és ahogy kinyílt az ajtó, elsőként a prelátus úr lépett be, aki ragyogó arccal bólin­tott felém és félreállva az ajtó mellett, mélyen meghajolt az őt követő pap felé és együtt elindultak felém és éppen a nagyméretű szoba közepén találkoztunk, ahol a prelátus bemutatta a püspök urat, akit én szívélyes kézfogással üdvözöltem. A püspök nagyszámú kíséretével együtt 15 percet töltött el szobámban barátságos beszélgetéssel. De nagyon feltűnően hangzott a püspök úr első szava, amit hoz­zám intézett, mely szerint őszinte megbecsülést érez irántam, amiért nem men­tem ki őt fogadni a város határába. Sokkal helyesebbnek tartja ezt a módszert, hogy ő tegyen tisztelgő látogatást a városát képviselő polgármesternél." — jegyez­te fel emlékirataiban Kiss polgármester. 80 A makói római katolikus egyházközség május 5-én kért engedélyt a polgármes­tertől a tábori oltár felépítésére. „A szentmise és az énekbemutató szabadban, is­kolánk előtt felállítandó oltáron lesz, ennek építéséhez, a mérnöki hivatalban be­mutatott terv szerinti kivitelben, 12 méter hosszúsággal és 8 méter szélességgel, — Polgármester Úr engedélyét kérem." — olvasható az iratban. 81 Az engedély — amit Szűcs László polgármester helyettes írt alá — május 10-én érkezett meg. A határozat kimondja: „Az építészeti bizottság véleménye alapján a fenti építkezés­hez az engedélyt megadom azzal, hogy az ünnepség elmúltával az emelvényt el­bontani és az eredeti állapotot visszaállítani köteles (...) Tartozik a munkát végre­hajtó, építő, kőműves és ácsmester teljes címmel ellátott cégtábláját az építés 78 KISS Imre: Egy jnunkásháztól a városházáig. Önéletírás. Makó, 1989. 240-241. p. 79 Csn. 1948. május 3. 80 KISS Imre: Egy munkásháztól a városházáig, 241. p. 81 MBPI 292./1948 cs./ 260 - 1948. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom