A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

it vallotta magáénak. Amennyire a városkassza engedte, igyekezett Szeged külterületi lakosságát feljebb emelni a városi szinthez ellátottság és infrastruktúra tekintetében. 1936 őszén a belügyminisztérium szervezésében közigazgatási továbbképző tanfolyamot tartottak, melyen Pálfy József tartott előadássorozatot „A Nagy Magyar alföldi, különösen a Szegedvidéki tanyavilág problémái" címmel. Bevezetésként vázolja a problémák lényegét és okait, majd tematikusán foglalkozik a lehetséges és szükséges teendőkkel a helyzetet javítandó. Pálfy szerint az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés következtében szűnt meg Szeged falusias jellege, s ekkor kezdődött meg a város és a tanya különválása. Szeged 135071 lakosából 1930-ban 45450 élt külterületen, azaz tanyán. Ezek életkörülményeiről így számolt be a polgármester: „mintha csak a Kongó-vidék négerei között jártam volna, olyan elmaradt némely tanyai vidéken a posta, iskola, orvosi szolgálat."

25 Legalapvetőbb fontossággal természetesen a közlekedés minősége bírt, mely téren már 1927-ben megtörtént az áttörés, ekkor kezdték el ugyanis a tervezett 72 kilométernyi gazdasági vasútvonal-bővítést Szeged és a tőle nyugatra eső tanyavilág közt.

26 Emellett azonban a műúthálózat fejlesztését is napirenden kellett tartani. Igen jelentős ezen a téren az 1938-as milliós útépítési kormányakció, mely tervbe veszi a tanyai úthálózat teljes kiépítését három év alatt. A költségek felét — 500000 pengőt — a kormány fizeti, a másik részt azonban a városnak kellene vállalnia. A költségvetés októberi tárgyalásakor Pálfy József határozottan kiállt az áldozatvállalásért.

27 Az infrastruktúra másik alappillére a postai szolgáltatás és a telefon. Dr. Sáray Ferenc postafőigazgatóval — többek között — 1935 őszén folytatott tárgyalásokat Pálfy József, s végül megegyeztek, hogy a tanyai kézbesítők számát 9-ről 23-ra emelik, a Szegedről tanyára történő kikézbesítés idejét pedig két napra maximálják. A Naplóból értesülhetünk 1936 tavaszán négy új tanyai iskola — kettő Alsótanyán, kettő Felsőtanyán — felépítéséről, nyolc réginek pedig a kibővítéséről, melyet kormányakció keretében 90000 pengővel finanszírozott a kultuszminisztérium. Szót kell ejtenünk a legfontosabb momentumról, a kihelyezett tanyai közigazgatási központokról. Új közigazgatási központokat létrehozva Felső- majd Alsótanyán, Szeged elsőként tett intézkedéseket a tanyai közigazgatás javítására a 19. század végén. 1936-ban a közgyűlés előbb kibővítette a külterületi közigazgatási kirendeltségek (bírói) hatáskörét,

28 majd határozatot hozott újabb külterületi központok létrehozásáról, melyet egyébként a központi kormányzat is tervbe vett, csak jóval lassabb kifutási idővel. A fentebb említett határozatot meghozó 1936-os közgyűlésen Pálfy József eképpen vallott a város és a tanya viszonyáról polgármesteri expozéjában: „a tanyában én nem a város gyarmatát, nemcsak a város 25 Uo. 26 NOVAK Ákos: i. m. 234. 27 Szegedi Napló, 1938. szeptember 8. 3. p. 28 CsmL Közgy. jkv. 1936/195.