A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

RIMASZOMBATI Károly: Dr. Pálfy József (1874-1944) szegedi polgármester pályafutása

POLITIKAI VISZONYOK A polgármester közjogi státusához kapcsolódóan tárgyalok két idevágó témát, mégpedig a polgármester-főispáni viszonyt, valamint ennek kapcsán Pálfy József, ill. Szeged városa és az országos szintű politika kapcsolatát. Ami a főispán és az — egyébiránt helyettesének számító — polgármester hivatali kapcsolatát illeti, a vizsgált korszakban nemigen volt érezhető különösebb alárendeltségi viszony Pálfy József és az aktuális főispánok között.

2 Inkább egyfajta kooperativitás volt jellemző. Egyrészt a főispán a város belügyeibe nemigen szól(hat)ott bele, másrészt számtalanszor tudósítanak arról a szegedi politikai napüapok, így a Délmagyarország és a Szegedi Napló, hogy a város érdekében Budapestre utazó polgármestert elkísérte tárgyalásaira az egyes minisztériumokba — esetleg a kormányfőhöz — a főispán is, mi több, önállóan járt el a város ügyeiben. Ami Pálfy és a főispánok személyes viszonyát illeti, ez Bárányi Tibor és Imecs György esetén kifejezetten szívélyesnek mondható. Miután 1936-ban Bárányi Tibort felmentették, az új főispán kinevezéséig a főispáni teendőket ideiglenesen Pálfy József vette át.

3 Bárányi Tibor helyére hamarosan vitéz imecsfalvi Imecs György belügyminiszteri titkár került, kinek hozzáállása a város ügyeihez nem kevésbé pozitívnak mondható, mint elődjéé. Három évvel később az újévi köszöntések alkalmával úgy nyüatkozott, hogy kapcsolata a polgármesterrel kitűnő, a várost pedig megszerette, mondhatni „teljesen szegedivé lett."

4 Az országos politika növekvő német orientációjának következtében azonban 1939-ben ismét személycserére került sor a főispáni poszton. Imecs György helyére a nemzet- és fajvédő Tukats Sándort helyezték, aki érezhetően jobboldalra húzott, s helyi szinten a későbbi radikalizálódást segítette elő. A közszereplést illetően Tukats Sándor 1940 után előtérbe kerül a semleges, sőt németellenes Pálfy Józseffel szemben, s főispánként egyre erőszakosabban szólt bele a város ügyeibe, majd 1944 végén durva módon felszólította az akkor hetvenéves Pálfy Józsefet, hogy vonuljon nyugdíjba. Ami Pálfy József politikai pártállását ületi, elsősorban mindig a város érdekeit tartotta szem előtt, s pártpolitikától mentes maradt. Még polgármesterségének kezdetén így nyilatkozott minderről az országgyűlési választások előtt: „foglalkozni kell országos politikával a városi politika keretei között is, de vigyázni kell, hogy a városi érdekeket ne hajtsák országos politikai érdekek szolgálatába, legkevésbé pedig egyéni vagy pártérdekek szolgálatába."

5 1938. november 6-án a Felvidék visszacsatolásának alkalmából Pálfy 10000 ember előtt mondott beszédet az Árpád téren, s jóllehet háláját fejezte ki Hitlernek és Mussolininek, alapvetően mérsékelt maradt, s nem ragadtatta magát jobboldali szónoklatra.

6 2 Szeged főispáni tisztségét Pálfy József polgármestersége idején hárman töltötték be: Bárányi Tibor (1932-1936), Imecs György (1936-1939) és Dr. Tukats Sándor (1939-1944). 3 Szegedi Napló, 1936. január 21. 3. p. 4 Szegedi Napló, 1939. január 1. 3. p. 5 Szegedi Napló, 1935. augusztus 27. 3. p. 6 Szegedi Napló, 1938. november 8. 3-4. p.