A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

LENGYEL András: Bencsik Béla szegedi habilitációja

döntés a minisztériumban az 1942. évi 95.148/1942.IV. 1. szám alatt lett regisztrálva.) A habilitáció eredményét, jóváhagyás és megerősítés végett, az új dékán, KoltayKastner Jenő 1942. október 20-án terjesztette föl a miniszterhez. A Mártonffy Károly miniszteri tanácsos által jegyzett megerősítés kelte december 3-a. Ez hetedikén érkezett meg a Karra, Koltay-Kastner pedig hivatalosan 13-án értesítette róla Bencsik Bélát. Ezzel Bencsik formailag is a szegedi egyetem magántanára lett. A habilitáció pikantériája, hogy az új magántanár ennek ellenére soha nem adott elő a szegedi egyetemen, sőt az is lehetséges, hogy talán Szegeden sem fordult meg. 1943. március 11-én ugyanis, katonai szolgálata közben, meghalt. Állítólag jugoszláv partizánok végeztek vele. A Kar így 1943. május 8-án a magántanári oklevelet már csak az özvegynek küldhette meg. A történet summázata meglehetősen szomorú. Azt kell ugyanis konstatálnunk, hogy egy nagy reményekre jogosító filozófus pályája előbb teljesen félresiklott, majd végleg megszakadt, jóllehet halála pillanatában még csak harmincas évei derekán járt. A szegedi filozófiaoktatás pedig úgy vesztett el egy kitűnő tehetséget, hogy az intellektuálisan már a lehetséges együttműködés megkezdése előtt elveszett az egyetem s egyben a magyar füozófia számára. FÜGGELÉK 1. [Bencsik Béla magántanári előadásának tervezete] A megismeréselmélet és az ismeretlogika tárgykörből való előadások tervezete. (Első félév) Bevezetés: Az ismeretelmélet fogalma. Az ismeretelmélet felosztása a dolgok megismerését tárgyaló megismeréselméletre és az ítélet igazságának mivoltát, az ítéletek fajait, logikai szerkezetét, valamint az ítéletek logikai kapcsolatait tárgyaló ismeretlogikára. I. Megismeréselmélet. 1. Az ismeretelméleti alapviszonyok. A közvetlenül ismert és a közvetve ismert dolog viszonya. A megismerő és az ismert tárgy viszonya. Kritikai megjegyzések az emberi én illetőleg „tudat" és ennek analógiájára elképzelt „általános én" illetőleg „általános tudat", „egyénfeletti én" stb. fogalmaira építő ismeretelméletekre. 2. A közvetlen és a közvetett dolog fogalma. 3. Miképpen ismerhetők meg a közvetett dolgok a közvetlenül ismert dolgok által? 4. A közvetlen dolgok felosztása adatokra és vonatkoztató műveletekre. 5. Az ismeretelméleti alapviszony és az adatás problémájának története.