A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ZOMBORI István: Almai (Aigner-Rengey) Gyula szegedi polgár visszaemlékezése 1848-1849-es honvédszolgálatára

Érdekes kitétel az Almai által részletesen tárgyalt első összecsapás folyamán megsebesült Bauernfeind Gyula, akit szerzőnk szállított haza Szegedre és akiről megjegyzi, hogy a későbbi gondoskodás ellenére rövidesen belehalt az itt szerzett sebesülésbe. Személyére vonatkozóan Habermann Adattárában találunk utalást, ahol Bauernfeind Ferdinánd Szeged, 0792-1856) gyógyszerész életét ismertetve, kitér annak fiára, Gyulára, aki azonos az itt említett személlyel. A sebesült fiatal honvédról és sorsáról, — mint korábban utaltunk rá, — megemlékezik Reizner is.

20 Úgyszintén utaltunk már az Almai által nagy elismeréssel és tisztelettel említett tábori lelkészre, a katolikus papra, Erdőssy (Polesznyi) Imrére, aki a branyiszkói csatában oly hihetetlen lelkesedéssel és haláltmegvető bátorsággal vezette a honvédeket az ellenség ellen. Személyére vonatkozóan Zakar Péter munkáját említhetjük.

21 Végül ki kell ténünk a szerző saját személyére, illetve édesapjára és saját öccsére, ifjabb Aigner Imrére is. Ez irányú azonosításunkat szintén Bóna Gábor munkája segíti, amelyből Bona Gábor 3 kötetes munkája segítségével mindhármuk személyét sikerült megbízható módon azonosítani. Szerzőnk, Aigner (Almai) Gyula a kötetben szerepel és valóban mint őrmester, később hadnagy, illetve főhadnagy jelenik meg a munkában.

22 Édesapja Aigner (Rengey) Imre (1801-1878) mint választott nemzetőr százados és ténylegesen a honvéd-hadseregben mint főhadnagy szerepel a jelzett munkában.

23 Végül szerzőnk öccse, az ifjabb Aigner Imre (1829-1902) ő Pesten lett önkéntes és Bona szerint a hadnagyi rendfokozatig jutott. A 32. gyalogezred III. zászlóaljánál szolgált. Az itt olvasható adatok is megerősítik a szerző által elmondott gyönge, beteges testalkatát öccsének.

24 A fentieket figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy egyrészt a magyar történeti emlékezet, másrészt Szeged város múltja a jelen visszaemlékezéssel egy értékes, számos új információt és adalékot tartalmazó kézirattal gyarapodott. Fölhasználása, az itt közölt információk beépítése a vonatkozó korszak történetébe mindannyiunk javára válik. 20 HABERMANN i. m. 22., és REIZNER 1884.1.150. 21 ZAKAR Péter 1999. 129. 22 BONA Gábor 1998. I. 24. 23 BONA i. m. 24. 24 BONA i. m. 25.