A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

KATKÓNÉ BAGI Éva: Pusztaszeri néptanítók

Varga János napközis tanár lett a központi iskolában, 1999-ben ment nyugdíjba. Napjainkban a faluközpontban 1966-ban épült egyetlen modern iskola működik képzett tanárokkal. (10. fotó) Az újabb generáció már itt kezdte pályáját, Gyöngyösiné Bárdos Mária 29 1963-ban kezdett tanítani, (1985-től 1996-ig igazgató) Sokoldalú ered­ményes tevékenységével bizonyított az oktató-nevelő munkában. A nagy elődök kö­zött kell megemlítem Takóné Jung Rónát, 1967-óta a faluban élő Vastag Aladárt és Vastag Aladárnét, 30 1971 óta itt élő Grősz Sándort és Grósz Sándornét. A történelemben oly rövid évszázad alatt a szeri határ szinte változatlan, ellen­ben az emberi tudat óriásit fejlődött. Ha egy pusztaszeri kamasznak Ady szavaival élve méla vágyak égnek a szemében, ma már nem kell feltétlenül csordát őriz­nie. 31 Ugyanolyan esélye van pl. katedrára lépni, mint városban nevelkedett kor­társának, nem idegen tőle a számítástechnika, az Internet, a jog, a politika világa sem, esetleg orvosi diplomát is szerezhet, ahogy ezt számos példa igazolja is. Mindez nem köszönhető másnak, mint néhány nemzet napszámosának! 29 „...A főiskola elvégzése után pályafutásom a Pusztaszeri iskolában kezdődött, s innen mentem nyugdíjba is. 1963-78-ig alsó tagozatban tanítottam, majd az igazgatóhelyettesi és 1985-től az igazgatói feladatokat láttam el. Iván Antal kiépítette az új modern iskolát, nekem pedig a fiatal ta­nítókat, tanárokat kellett valamilyen úton megtartani, mert hatalmas volt a fluktuáció. A Községi Tanács segítségével a nevelők kétszázezer Ft vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes telket kaptak. Hét tanár épített házat ily módon a faluban. Szolgálati lakást mindenkinek tudtunk biztosítani. Lehetővé tettük, hogy a fiatalok munka mellett járjanak főiskolára. A nyolcvanas években hatan szereztek így diplomát. Ma már jól képzett sokrétű tevékenységre képes tantestü­let végzi az oktató-nevelő munkát. Igazgatásom alatt vezették be a vezetékes gázt, a korszerű vilá­gítást, sportpályát alakítottunk ki. Számítástechnika, környezetvédelem és matematika fakultá­ció működött. Bontott csoportban folyt a magyar, idegen nyelv, és matematika oktatása. Hatékony napközi otthonban saját konyhán főztek. Fizika tantárgyból példaadó felszereléssel di­csekedhetünk. A zene oktatást három zongora segítette. A szülők az iskola életének aktív részesei voltak: Kibetonozták az iskola udvarát, a tantermeket kimeszelték, kerékpártárolót építettek. A kirándulásokhoz, rendezvényekhez anyagi és fizikai se­gítséget nyújtottak. Az úttörőavatások, gyermeknapok a falu legnagyobb népünnepélyének szá­mítottak. 34 évet tanítottam s ez idő alatt minden eredmény a nagy közösség: tantestület - szülő — gyerek munkája melyben én csak egy kis — de erős — láncszem voltam. Gyöngyösiné Bárdos Mária 30 „...Munkám során lényegesnek tartottam, hogy a gyerekek ismereteik, tapasztalataik alapján ér­zelmeiken keresztül hasznosítsák azt, amit önmaguk számára is értékesnek tartanak. Az olyan pedagógiai rendszerben felnőtt gyermek aki az élet, a munka, a tanulás egybeforró egységében nő fel, differenciáltan produkált teljesítményt tud nyújtani úgy, hogy új terv létrehozására is képes. Személyiséget csak személyiséggel lehet nevelni! A jó pedagógusnak varázslatos erővel kell ren­delkeznie: egyik eleme a személyiség, másik a szakszerűség..." Vastag Aladárné 31 Kunfajta, nagy szemű legény volt, Kínzottja sok-sok méla vágynak, Csordát őrzött és neki vágott A híres magyar Hortobágynak. Alkonyatok és délibábok Megfogták százszor is a lelkét, De ha virág nőtt a szívében, A csorda népek lelegelték. Ezerszer gondolt csodaszépet, Gondolt halálra, borra, nőre, Minden más táján a világnak Szent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bamba Társakra s a csordára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. Ady Endre: A Hortobágy poétája

Next

/
Oldalképek
Tartalom