A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ERDÉLYI Péter: Egy csongrádi mérnök-gazdálkodó-politikus, Ludrovai Tóth István naplója 1903-ból

EGY CSONGRÁDI MÉRNÖK-GAZDÁLKODÓ-POLITIKUS, LUDROVAI TÓTH ISVÁN NAPLÓJA 1903-BÓL ERDÉLYI PÉTER A csongrádi helytörténetírás elhanyagolt területének tarthatjuk a 19. század végén politikai pályára lépő, illetve a politikai mozgalmakba bekapcsolódó polgári rétegek szociológiai, történeti vizsgálatát. Pedig a kisvárosi-nagyközségi polgárosulás folyamatai ezek elemzése nélkül nem tárhatók fel teljes körűen. Hiányoznak a helyi polgárportrék; mozaikokat ismerünk csak életpályájukból, homályban maradtak életsorsuk bizonyos részletei. Nincsenek családtörténeteink a helyi jeles polgárcsaládokról még almanach vagy adattári szinten sem. Feladatunk tehát, hogy a 19. század második felében, a kiegyezés után indult, a nagyközségi polgári fejlődésben meghatározó szerepet játszó kiemelkedő személyiségek életútját felderítsük; így az Eszes, a Tari, az Eder, a Sohlya, a Csemegi, a Tekulics, a Kaszanitzky családok közéleti szerepét vállaló tagjainak főbb életrajzi adatait, munkásságuknak, pályájuknak eseményeit, eredményeit szükséges feltárnunk.

1 Ebbe a körbe tartozik Ludrovai Tóth István csongrádi gazdálkodó-mérnökpolitikus is, aki meghatározó szerepet játszott a 19. század utolsó harmadában felmerülő bel- és árvízvédelmi gondok megoldásában, valamint a 20. század eleji várospolitikai küzdelmekben. Hagyatékának közel ötven tétele az 1960-as években került a csongrádi múzeumba. E dokumentumok között találhatjuk meg az 1903-ban vezetett naplóját, amelyről később részletesebben is szeretnék szólni.

2 De előbb lássuk Ludrovai Tóth István életének főbb állomásait, és azt, hogy miért jelentős az ő szerepe Csongrád nagyközség századfordulós világában. 1846-ban született Csongrádon, kisnemesi családból.

3 Adataink vannak arról, hogy őseinek Liptó megyében voltak birtokai a 18. században.

4 Családja 1844-ben Nagykőrösön élt, édesapja a város nagyvendéglőjének „alhaszonbérlője" volt.

5 Hogy miképpen kerültek Csongrádra az 1840-es évek közepén, nincsenek ismereteink. 1 A csongrádi polgárok életpályájáról eddig napvilágot látott munkák: FÜZESI Péter: Csongrádi arcképek című kéziratos könyve (Csongrád, 1965) és SEBESTYÉN István példamutató tanulmányai a Csemegi családról: Csemegi Károly jogtudós élete és munkássága. In: Oppidum Csongrád, 1996.; A Csemegi család II. In: Oppidum Csongrád, 1997.; A Csemegi család III. In: Oppidum Csongrád, 1999. 2 A Ludrovai Tóth István hagyaték leltári száma a Tari László Múzeum helytörténeti gyűjteményében: ltsz. 88.2.1-49. 3 Egy 1908-as bírósági ítéletben szerepel születési helye és ideje. Ltsz.88.2.44. 4 Liptó megyei származásukat igazolja egy 1786-os iratról készült hiteles másolat: ltsz.88.2.45. 5 A vendéglő bérleti szerződésének leltári száma: 88.2.24.