A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 3. (Szeged, 2000)

ORBÁN Imre: A nazarénus gyülekezet megjelenése és térhódítása Makón

vendett becsületes emberi magatartása miatt. Előbbire utalt is Draskóczy, amikor e helyzetet értékelő levelében kifejti súlyos fegyelmi vétség volt az izraelita iskola részéről, hogy a „dúsgazdag nazarénus pap gyermekét" vallástani osztályzat nélkül engedte tovább. De hibázott a lelkész szerint a tanfelügyelő, hisz érvényben lévő törvényeket nem vett figyelembe, és „arra akart kényszeríteni, hogy én ág. hitv. ev. keresztyén meggyőződésemet, szentségeink üdvhozó voltába vetett hitemet megalázzam egy felekezetnélküli nazarénus pap hite, vallásos meggyőződése előtt." Nehéz helyzetben volt a lelkész, hisz ha ebben a kérdésben enged, a többi felekezetéhez tartozó gyermek vallási fegyelme is meglazul. Ez komoly veszélyt jelenthetett volna az ekkor már Makón lassan fogyásnak indult evangélikus gyülekezet számára. A kérdés a város határain is túlnőtt. Az evangélikus lelkészi hivatal megkereste az illetékes esperest és a püspökséget is. Végül is megoldás nem született. Zeitler család döntése alapján a kislányt 1906-tól — papíron — Nagy Károly református lelkész részesítette hitoktatásban.

184 A makói nazarénus gyülekezet „virágkorának" a végét Zeitler Rudolf halála jelezte. Egyéni szorgalmával lett egy miUiós iparvállalat tulajdonosa. Övé volt a vidék egyik elsőrangú ipartelepe. „Zeitler Rudolf, mint ismeretes- nazarénus, vagy mint ők mondják, hívő volt. A nazarénusok közt megkülönböztetett nagy tekintélye volt, vezetőjüknek, papjuknak tartották. Éppen ebben a minőségben rándult át tegnap Hódmezővásárhelyre, hogy az ottani hívők gyülekezetében részt vegyen. Az előadás alatt hirtelen rosszul lett. Onnan egyik hitsorsos házába szállították, segíteni azonban nem lehetett rajta, másfél órai haláltusa után meghalt."

185 Már másnap eltemették. „A gyászháznál a rossz idő dacára óriási közönség jelent meg s az egyszerű szertartás után kisérte ki a temetőbe."

186 Halála és az I. világháború keserves időket jelentett a gyülekezet életében. A tudósítások e fegyverviselést elutasító felekezetről megszűntek. Nehéz az események nyomon követése. A legendás Zeitler család tagaji sem voltak teljesen hűségesek. A sokat említett Etelka 1914-ben nem felekezetbelivel jegyezte el magát.

187 Zeitler Julianna 1920-ban, Zeitler Gusztáv pedig 1922-ben lett római katolikussá.

188 Az I. világháború általában nagy szenvedéseket hozott a nazarénusok számára. A fegyveres szolgálat megtagadása börtönnel, de akár kivégzéssel is járhatott. 1916-ban az összes nazarénust kivezényelték a frontra, ahol a legveszélyesebb helyeken (lövészárokásás, sebesültek kimenekítése, drótakadályok javítása) dolgoztak. Sokon meghaltak közülük, vagy fogságba estek. Voltak, akik hőstetteket vittek végbe fegyvertelenül, és kitüntetést kaptak.

189 Bizonyosan voltak makóiak is közöttük. Róluk egyenlőre nem tudunk semmit. Az itthoniak próbálták folytatni gyülekezeti életüket. A háborús konfliktus fokozódása, a különböző nazarénus terjeszkedésekről szóló rémhírek sokat árthattak. 184 Az esetről Draskóczy Edének az esperesi hivatalhoz küldött beszámolójából értesülünk, melyhez a tiszteletes 12 mellékletet csatolt. 38/1908, 47/1908, 50/1908. M. Ev. It. 185 Makói Független Újság 1912. áprüis 10. 1-2.1. 186 Makói Független Újság 1912. április 11. 2. 1. 187 Makói Független Újság 1914. április 22. 2. 1. 188 Kitértek és visszatértek anyakönyve 1909. jan. 1-től. Mb. Rk. Lt. 189 KARDOS-SZIGETI 270-278.1.