A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH Ferenc: Névay Lajos alkotmányos küzdelme 1905-1906-ban

- Sajnálom, nem tehetem! - jelentette ki a hadnagy. - Én pedig megállapítom - mondotta Hervay -, hogy erőszakkal akadályozták meg a gyűlés megtartását, s bűnvádi feljelentést teszünk. Ezen előzmények után a városházán tartották meg a közgyűlést. A törvényhatósági bizottság kinyilvánította, hogy Hervay Istvánt az elmozdítás ellenére alispánjának tekinti, a vármegyei tisztviselőknek megtiltották, hogy a helyettesítéssel megbízott Farkas László árvaszéki elnök rendelkezéseit végrehajtsák. Megvetésüket fejezték ki azon tisztviselők iránt, akik Cseresnyésnek behódoltak. Justh Gyula indítványára a törvényhatósági bizottság utasította a főügyészt, hogy a vármegyei széképület csendőrökkel történt megszáüásáért, ameüyel lehetetlenné tették a közgyűlésnek a megyei széképület tanácstermében való megtartását, a bűnvádi eljárást indítsa meg. Návay Lajos indítványára pedig elhatározták, hogy Farkas László árvaszéki elnököt és Barna Sándor árvaszéki ülnököt azon eljárásukért, hogy Hervay István alispánt hivatali helyiségéből karhatalommal eltávolították, fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat alá vonja és őket állásukból felfüggeszti.

12 Az alkotmányvédő bizottság nevében Návay Lajos indítványozta, hogy a tisztviselők kártalanítására hozzanak létre alapot

13 és jelöljenek meg egy bizalmi férfiút, aki a kártalanítást intézi. A bizalmi férfiú Návay Tamás lett; ha tartósan akadályoztatva lenne, a tisztség Návay Lajosra, ennek tartós akadályoztatása esetén Blaskovich Aladárra, ennek tartós akadályoztatása esetén Purgly Emüre száll. Annak megítélésében, hogy az illető tisztviselő a nemzeti ellenáüás miatt lett-e fölfüggesztve, bizottság dönt. Tagjai: Justh Gyula, Lonovics Gyula, Bíró Albert, dr. Dózsa Sámuel, Glatz Antal, Urbán Péter, Krausz A. H. A bizottsági tagok kereken 25 000 koronát ajánlottak föl, ehhez jött Justh Gyula 10 000 koronás ajánlata és a községek pótadójából befolyt 20 000 koronát kitevő befizetés. Az alispán elmozdítása után Makó város polgármestere következett. Farkas József polgármester január 19-én kapta meg Cseresnyés főispán ultimátumát, noha alkotmányos időben a főispán nem rendelkezhet rendezett tanácsú városok polgármestereivel. Cseresnyés szemében kinevezése óta szálka volt Farkas József polgármester, ugyanis 1905. december 12-én a képviselőtestület nevében az alábbi szövegezésű plakátot tette közzé: „Figyelmeztetem Makó város hazafias közönségét, hogy a kivezényelt katonaság részére lakást vagy eüátást ne szolgáltasson ki. Figyelmeztetnek továbbá a kereskedők, italmérők, vendéglősök, mészárosok, iparosok, hogy a kivezényelt karhatalom részére ételt, vagy italneműeket, vagy akárminemű szükségletet még pénzért se szolgáltassanak ki."

14 Farkas József polgármester 1905. december 31-én levélben tagadta meg a főispán utasításainak végrehajtását: „Én, Makó város polgármestere főispán urat Csanád vármegye törvényes főispánjának el nem ismerem, és minden ezen vélt minőségében kiadott rendeletét vagy intézkedését eleve is törvénybe ütközőnek tartom... Mint Makó rendezett tanácsú város polgármestere a várost érdeklő minden hivatalos rendeletét Csanád vármegye alispánja útján kaphatok meg, és minthogy megyei tisztviselő nem 11 Makói Újság 1906. január 5. 12 CSML CSM közgyűlési jegyzőkönyv 1906. 1. 13 Makói Újság 1906. január 21. 14 Makói Újság 1906. január 20, 21, 24.