A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)
TAKÁCS József: Szeged új toronyórái és mestereik (1806-1883)
annale a toronynak egy magasabb szintjére, de nem zárhatjuk ki azt a - kevésbé valószínű - lehetőséget sem, hogy egy máshonnan hozatott régi, de még funkcióképes órát szereltek fel. 1731-ben Petrás Györgyöt vette fel a magisztrátus városi órásnak. 23 1739-ig végezte szolgálatát ebben a minőségben. 24 Előtte (vagy utána?) Pécsett működött. 25 A városi számvevőség - ma már meg nem lévő - 1737 évi számadási naplójának október 4-i bejegyzése szerint a „Szent György Felsővárosi Toronyban csináltatott óráért" 59 forintot fizetett ki a város Petrásnak. 26 A Szent György templom órájáról ez a legkorábbi fellelhető adat. Hogy a szerkezet milyen nagy becsben állott, arról egy öt évvel későbbi keltű dokumentum alapján nyerhetünk képet. 1742-ben, amikor a tanács a Szt. György templomot a városban megtelepedő minoritáknak szándékozta átadni, feltételként szabta, hogy a templomi öltözeteket és a harangokat a szerzet köteles lesz visszaadni, sőt: a Felsőváros díszének számító toronyóra is a helyén hagyandó („Horologio pro decore Civitatis Superioris in Turri relicto."). A Rend képviselője a következő aggályainak adott hangot:"netalán az harangoknak le vitelével az órában is kár törtenyék, mivel lehet az, hogy midőn az mi harangjainkat föl huzattyuk, azok mostani harangok módgyára nem fögszemének és mind a Fertálynak s mind az Órának az Ütői nem üthetnének." 27 A felsővárosi és a palánki toronyóra gondozását a magisztrátus 1738. február 20-án Müler János horologiariusra bízta. 28 1 750-ben ő volt Szegeden az egyetlen órás, és még valószínűleg a következő évben is, amikor a város egy jászberényi órással a már említett szerződést megkötötte. Jászberény város levéltárának iratai között az első név szerint említett órás 1753-ban bukkan fel, aki a számadáskönyvben Pees János néven szerepel. Az október 15-i tanácsülési jegyzőkönyvben ez áll: „Pacs (!) János Órás Mester a jövő 1754 — esztendőre meg fogadtatott a szerent a mint tavaly volt." 29 A városi segédszemélyek hivatali ideje - miként ez a számadáskönyvekből kitűnik - nem esett egybe a naptári évvel, hanem októbertől számított egy éven át tartott. Pees (Pacs) városi órásként való szolgálata tehát még 1752 októberében vette kezdetét, mégpedig 20 Ft-ra emelt konvencióval. Ismeretlen nevű elődjét már 1744-ben „öreg órás"-nak nevezi a tanácsülési jegyzőkönyv. 31 Kérdés, hogy az „öreg" 1751-ben tudott-e még vállal23 CsML. IV. A. 1003. a. 1731. okt. 14. Nr. 4. és IV. A. 1003. a. 1731. okt. 6. Nr. 5. - Évi bérét 24 Ft-ban állapították meg, ezen kívül minden szolgáltatás és adó alól mentességet kapott. 24 CsML IV. A. 1016. C. 1. a. Nr. 1. és Nr. 2. - Az 1739 évi templomszámadás szerint Petrás csak tört évi fizetséget kapott. A szolgálatváltásra az év második felében kerülhetett sor. Utóda Math[ias] Sabathkai lett. 25 Pécsi Káptalani Levéltár. Szőnyi hagyaték. Nr. 70. Év nélkül. - Az adatra Boros László (Pécs) volt szíves felhívni a figyelmünket. 26 Idézi: Lugosi szept. 27. - A korabeli új toronyórák ára ezen összeg öt - hatszorosára rúgott, s kifizetésük rendszerint nem egy tételben történt. Bizonyosra vehető, hogy az említett 59 Ft a teljes összegnek csupán egy részletét képezte. 27 CsML. IV. A. 1003. a. 1742. szept. 17. -i tanácsülési jegyzőkönyv. 28 CsML. IV. A. 1003. a. 1738. febr. 20. Nro. 4. Megbízásának dátuma a 24. számú jegyzetben közölt adatoknak ellentmondani látszik. Okát nem sikerült tisztázni. 29 JNkSzML. V. 1. a. Lib. 8. 1753. okt. 15. Nro. 5. 30 JNkSzML. V. 1. f/1752. - Az órakezelő személyében történt változással hozható összefüggésbe az 1749 évihez képest megemelt összegű járandóság, melynek első folyósítási évét azért nem lehet megállapítani, mert az 1750 és 1751 évi számadások nem maradtak fenn. 31 JNkSzML. V. 1. a. Lib. 3. 1744. máj. 30. Nro. 5. - A jászberényi Nagyboldogasszony Plébánia halotti anyakönyvének 1744 - 1752 között kelt bejegyzéseit áttanulmányozva sem sikerült az „öreg órás"-t
