A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

1. kép: Rómer Flóris rajzai a rotundáról (D. Matúz Edit közlése nyomán) romszög csúcs párkány látszik, és keskeny oszlopkák levéldiszfej ékkel tűnnek fel, valamint a fogdisz is tanúsítja a románkoru eredetet; az oszlopkák 2 '-nyira vannak egymástól. Ugylátszik, hogy e templom eredetileg magasabb volt 5 ölnél, mert a kerekpárkány hiányzik. "

20 Rómer a műemlék leírásán túl nem tett kísérletet arra, hogy közelebbről meghatározza a körtemplom eredetét. Megtette viszont ezt Ortvay Tivadar, aki a pápai tizedjegyzékek alapján 1891-ben kiadta Magyarország egyházi földleírását. Ortvay szerint Kiszombor „Falfestményekkel díszített román stylü temploma híres nevezetesség, szentélye 20 RÓMER Flóris: Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén. " Archelogiai Közlemények. X. Bp. 1876. II. füzet. 60-61. Rómernek a kiszombori rotundáról kézzel írott eredeti feljegyzései, illetve felmérései megmaradtak, ma az Országos Műemléki Felügyelőség Könyvtárában találhatók. A 24. jegyzőkönyv 91. oldalán a rotunda méretezett alaprajza, a 92. oldalon pedig a körtemplom külső, vázlatos rajza, továbbá néhány oszlopfő stilizált rajza látható. Tudomásunk szerint ezek a legkorábbi ábrázolások a rotundáról. vö. D. MATÚZ Edit: Rómer Flóris kéziratos hagyatékának Csongrád megyére vonatkozó adatai, in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1986-1. Szerk.: JUHÁSZ Antal. Szeged. 1986. 37-39. Rómer adatát vette át BARNA János: Árpádházi templomaink. Makó. 1902. 130.