A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH István: A „Pálfy testvérek” szegedi cég történetéből. A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig

A „PÁLFY TESTVÉREK" SZEGEDI CÉG TÖRTÉNETÉBŐL A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig TÓTH ISTVÁN A Pálfy családnév már 1522-ben előfordul szegedi írásos emlékekben. A vizsgálódásunk tárgyát képező Pálfy család a három közül az egyik. Alsóvároson laktak s így földműveléssel és iparral egyaránt foglalkoztak. A gyárosok elődje Pálfy Sándor 1817-ben nyitotta meg kovácsműhelyét. Azon kevesek közé tartozott, akik tudásuk és igyekezetük eredményeként az állatorvoslásra is feljogosító gyógykovács szakma elismert céhmestere volt. A Pálfy név és a paprikagyártás Szeged történetében erősen összetartoznak. Egykor ha a Pálfy név elhangzott, akkor a vasgyár és paprikagyár jutott eszébe rögvest az embereknek. Ha a paprikaőrlésről esett szó, akkor pedig óhatatlanul a Pálfy név vetődött fel párjaként. Nem véletlenül. Hiszen az alsóvárosi kovács dinasztia szinte mindegyike valamit hozzátett a család hírnevének növekedéséhez. Az első vasas Pálfy, Pálfy Sándor alsóvárosi kovácsmester - céh béli tag 1821-től 1835-ben jártasságát és tanultságát a „Barom Orvoslásában (gyógykovács - állatkovácsolás) hiteltérdemlő bizonyítvánnyal tanúsította, így megengedték neki az ilyen irányú munkák vállalását, elvégzését. Pálfy Sándor arról is nevezetes volt, hogy az évente összehordott kovács üllőket, melyeket repedés vagy törés miatt már nem használtak nagy szakértelemmel javította ki, öntötte, olvasztotta ismét egybe évente egyszer a boszorkány szigeten rakott nagy tüzek mellett. 1855-ben már fő céhmester. Ekkor került a céhkönyvbe bejegyzésre, hogy Pálfy Balázs 16 éves tanulási idejét letöltötte s így fölszabadították. Pálfy Sándor 1858-ban a kovács céh céhmestere ismét. 6 gyermeke közül 3 fiú és 3 leány. Pálfy Antal (1831) a legidősebb szülött fiú a földművelés felé orientálódott. A két kisebbik fiú János (1836) és Balázs (1838) az apa nyomdokaiba lépett. János a kovács szakmát folytatta, Balázs pedig géplakatos, vasesztergályos lett. A XLX. század európai vándorútját ők is megtették. 5 évet töltöttek Körösi József Grazban működő gépgyárában. Minden valószínűség szerint ezek a vándorévek meghatározóak lettek a jövőjüket illetően. Hazaérkezve átvették édesapjuk örökét átvették. A mai Kisfaludy és Oltványi utcák helyén a Fazekas u. 3975. sz. alatt, az özvegy Pálfy Sándorné féle ház udvarán a kovácsműhelyhez vasöntödét építettek. Egyes információk (sajtó) szerint 1859-ben, a Szépítő Bizottmány iratai (52/1868) szerint 1868-ban. Feltételezzük, hogy az 1868-as adat már a vasöntöde bővítését, modernizálását jelentette. Egy bizonyos, hogy 1859-ben (Hábermann Gusztáv kéziratos anyag) Pálfy Sándor próbaszántáson bemutatja különleges ekéit (Bálint Sándor: Szögedi nemzet). A Szegedi Híradóban 1860-ban már így hirdeti: „Pálfy Testvérek gazdasági eszközök műhelye Szegeden ajánlják legújabb modern ekéiket vertvasból legjobbnemű akátzfa göröndökkel."