A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 2. (Szeged, 1999)

TÓTH István: A „Pálfy testvérek” szegedi cég történetéből. A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig

A „PÁLFY TESTVÉREK" SZEGEDI CÉG TÖRTÉNETÉBŐL A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig TÓTH ISTVÁN A Pálfy családnév már 1522-ben előfordul szegedi írásos emlékekben. A vizsgálódá­sunk tárgyát képező Pálfy család a három közül az egyik. Alsóvároson laktak s így föld­műveléssel és iparral egyaránt foglalkoztak. A gyárosok elődje Pálfy Sándor 1817-ben nyitotta meg kovácsműhelyét. Azon kevesek közé tartozott, akik tudásuk és igyekeze­tük eredményeként az állatorvoslásra is feljogosító gyógykovács szakma elismert céh­mestere volt. A Pálfy név és a paprikagyártás Szeged történetében erősen összetartoznak. Egy­kor ha a Pálfy név elhangzott, akkor a vasgyár és paprikagyár jutott eszébe rögvest az embereknek. Ha a paprikaőrlésről esett szó, akkor pedig óhatatlanul a Pálfy név vető­dött fel párjaként. Nem véletlenül. Hiszen az alsóvárosi kovács dinasztia szinte mind­egyike valamit hozzátett a család hírnevének növekedéséhez. Az első vasas Pálfy, Pálfy Sándor alsóvárosi kovácsmester - céh béli tag 1821-től ­1835-ben jártasságát és tanultságát a „Barom Orvoslásában (gyógykovács - állatková­csolás) hiteltérdemlő bizonyítvánnyal tanúsította, így megengedték neki az ilyen irá­nyú munkák vállalását, elvégzését. Pálfy Sándor arról is nevezetes volt, hogy az évente összehordott kovács üllőket, melyeket repedés vagy törés miatt már nem használtak ­nagy szakértelemmel javította ki, öntötte, olvasztotta ismét egybe évente egyszer a bo­szorkány szigeten rakott nagy tüzek mellett. 1855-ben már fő céhmester. Ekkor került a céhkönyvbe bejegyzésre, hogy Pálfy Balázs 16 éves tanulási idejét letöltötte s így föl­szabadították. Pálfy Sándor 1858-ban a kovács céh céhmestere ismét. 6 gyermeke közül 3 fiú és 3 leány. Pálfy Antal (1831) a legidősebb szülött fiú a földművelés felé orientáló­dott. A két kisebbik fiú János (1836) és Balázs (1838) az apa nyomdokaiba lépett. János a kovács szakmát folytatta, Balázs pedig géplakatos, vasesztergályos lett. A XLX. század európai vándorútját ők is megtették. 5 évet töltöttek Körösi József Grazban működő gépgyárában. Minden valószínűség szerint ezek a vándorévek megha­tározóak lettek a jövőjüket illetően. Hazaérkezve átvették édesapjuk örökét átvették. A mai Kisfaludy és Oltványi utcák helyén a Fazekas u. 3975. sz. alatt, az özvegy Pálfy Sándorné féle ház udvarán a kovácsműhelyhez vasöntödét építettek. Egyes informáci­ók (sajtó) szerint 1859-ben, a Szépítő Bizottmány iratai (52/1868) szerint 1868-ban. Feltételezzük, hogy az 1868-as adat már a vasöntöde bővítését, modernizálását jelentet­te. Egy bizonyos, hogy 1859-ben (Hábermann Gusztáv kéziratos anyag) Pálfy Sándor próbaszántáson bemutatja különleges ekéit (Bálint Sándor: Szögedi nemzet). A Sze­gedi Híradóban 1860-ban már így hirdeti: „Pálfy Testvérek gazdasági eszközök mű­helye Szegeden ajánlják legújabb modern ekéiket vertvasból legjobbnemű akátzfa göröndökkel."

Next

/
Oldalképek
Tartalom